Túl sok turista? Így próbálják megvédeni a világörökségi helyszíneket

 Az utazások és turizmus folyamatos növekedése sok népszerű úti célt túlzottan megterhel, aminek következtében számos helyen korlátozásokat vezetnek be a turisták számának csökkentése érdekében.

  A turizmus az egyik legdinamikusabban fejlődő ágazat a világon. A nevezetes helyszínekre a világ minden tájáról nagy számban érkeznek turisták, hogy megnézzék a világörökségi helyszíneket, a történelmi látnivalókat és a természeti csodákat. Azonban a túl sok turista komoly problémákat is okozhat a helyiek életében és a látogatók élményei is rosszabbá válik ráadásul a meglátogatott látványosságokat is túlterheli.  A jelenséget „overtourism” -nek  azaz túlzott turizmusnak nevezik, ami egyre több helyen okoz problémákat világszerte. A túlzott turizmus egyik fő jellegzetessége a létfontosságú területek kapacitáshiánya.

    A túlzott turizmus olyan helyzetet jelent, amikor egy adott helyre túl sok turista érkezik.  Ez káros hatással van a környezetre, a közösségre és a turizmus fenntarthatóságára is. A túlturizmus jelei közé tartozik a tömeg, a zajszennyezés, a környezetszennyezés, az árak emelkedése és a helyiek életminőségének romlása. Ez a helyzet a legtöbbször évek alatt, fokozatosan alakul ki. Először még örülnek is az érkezőknek a helybéliek mert sokaknak megélhetést biztosító munkahalyek és a turisták kedvéért kialakított fejlesztések jönnek létre. Később azonban a káros hatások is felerősödnek. A helyiek életminősége romlik a tömeg  miatt. Nehezebbé válik a közlekedés, felmennek az árak és a turisták egymást is zavarják az utazási élményeik megélésében.

  A világ számos pontján már tapasztalhatók a túlturizmus negatív hatásai. Például Peruban a Machu Picchu, Görögországban az Akropolisz, Horvátországban Dubrovnik, Olaszországban Velence, Spanyolországban Cies és Ons szigetei és Japánban a Fuji tűzhányó esetében is bevezettek korlátozásokat, hogy csökkentsék a turisták számát és a környezetre gyakorolt károkat.

  A túlturizmust Magyarországon viszonylag  kevés helyre koncentrálódik. A problémákat főleg a  nagy látogatócsoportok okozzák, akik gyorsan szeretnének kipipálni egy helyet a listájukon anélkül, hogy figyelembe vennék saját  tapasztalatuk minőségét. A  fő helyszínek, ahol a nagy tömeg miatt néha nehéz megmozdulni,  a Budai vár, a Duna Budapestnél, Szentendre és a Balaton fő helyszínei nyáron. Magyarországon is igyekeznek kezelni a problémát. Példaként említetjük Budapest hetedik kerületét, az úgynevezett bulinegyedet, ahol a kocsmák és más szórakozóhelyek nyitvatartásáról tartott önkormányzati népszavazással igyekeznek visszaszorítani az éjaszakai rendalírozókat.

  A korlátozások típusai változatosak lehetnek. Ide tartoznak például a belépődíjak bevezetése vagy emelése, a látogatási idők korlátozása, a belépők számának  korlátozása és a gyalogos forgalom szabályozása. Ezt egyre több helyen online rendszerek bevezetésével kombinálják, ami tervezhetőbbé teszi az utazók fogadását és segít szabályozni a megfelelő vendégszám kialakítását is.

   Összegezve elmondható erről a témáról, hogy a  túlzott turizmus egy olyan összetett probléma, amelyre nincsenek egyszerű megoldások. A korlátozások bevezetése csak egy lépés a megoldás felé. Fontos szempont kell legyen, hogy a turizmus fejlesztése során figyelembe vegyék a környezeti és társadalmi hatásokat, és hogy olyan stratégiákat dolgozzanak ki, amelyek fenntartható irányokban biztosítják a turizmus fejlődését.