5 érdekesség Budapestről, amit még biztos nem tudtál

Fővárosunkban Magyarország jelentős hányada él, ennek ellenére sok olyan hely és történet létezik, amikről az itt élők többsége még életében nem hallott.

1. Az európai, sőt a világ nagyvárosai közül is Budapesten található a legtöbb fürdő, amivel 1937 óta hivatalosan is a „fürdők városa”, és a

Nemzetközi Fürdőszövetség állandó székhelye.

A török uralomról a történelem órákon sok negatívumot tanultunk, és viszonylag kevés pozitívumot (ezzel nem azt szándékozzuk sugallni, hogy az uralom több hasznot hozott, mint negatív következményt), mindenesetre ezt a világrekordot egyértelműen a törököknek köszönhetjük és az iszlám vallás fürdésmániájának. (Bár Budapest egy egyébként is kitűnő vizekkel rendelkező település a maga 118 gyógyforrásával) Ezeknek a tényeknek köszönhetően szinte minden budapesti kerületben van egy gyógyfürdő.

2. Budapesten létesült a világ első közparkja a Városliget személyében, ami a 18. század elején Mária Terézia utasítására került feltöltésre, mivel azelőtt itt mocsaras vidék terült el. A frissen feltöltött parknak az volt a különlegessége, hogy az akkori testvéreivel ellentétben mindenki előtt szabadon állt és bárki bejárhatta. Mondjuk akkoriban még nem úgy nézett ki, mint manapság, ugyanis a mai formáját a millenniumi ünnepségek alkalmával nyerte el (a honfoglalás ezeréves évfordulója), ekkor épült fel a Vajdahunyad vára, az Állatkert és a Műcsarnok is.

3. Listánk harmadik pontja egy kis történelmi érdekesség, ugyanis a kiegyezés után a magyar arisztokraták sokáig vitatkoztak arról, hogy mi legyen a Széchenyi városprogramjában megfogalmazott egyesített Buda-Pest-Óbuda neve. Sokak számára evidens volt, hogy a legnagyobb városrész után nevezzék el az újdonsült fővárost, de Széchenyi ellenezte ezt a tervet, mivel őt a Pest szó a német kártevő és dögmirigy szavakra emlékeztette.

Több lehetőség is szóba jött a tárgyalások során, ilyen volt például: Dunagyönge, Bájkert, Etelvár, Hunvár és Honderű.

A tervezés legvégén sikerült meggyőzni Széchenyit arról, hogy a városnévben mégis szerepeljen a Pest, a végeredmény pedig már ismeretes mindenki előtt.

4. A Hősök tere alatt található egy kút, ami 800 méteres mélységből tör fel, és 74 fokos hévíz. Zsigmond Vilmos bányamérnök lelt rá a forrásra 1877-ben, és 1884-ben Ybl Miklós tervei alapján egy takaros kis ház épült a kút fölé, de a millenniumi építkezések során ezt muszáj volt lerombolni, így a kút és feledésbe merült a forrással együtt.

5. Amikor 1896 és 98 között Erzsébetváros épült, az akkori ragadványneve a „Csikágó” volt, ugyanis a helyieket a precíz munka és a párhuzamos utcák a világ akkori legmodernebb városára, Chicagóra emlékeztette őket.