Magyarország gyöngye Baranya…

Baranya megye számos természeti látványossággal, fesztivállal, gasztronómiai különlegességgel és épített műemlékekkel csalogatja az utazókat

A legszebb megye Baranya, tartja a helyi mondás. Valóban, a megye számos természeti látványossággal, fesztivállal, gasztronómiai különlegességgel és épített műemlékekkel csalogatja az utazókat, noha a legtöbben a megye nevének hallatán rögtön Pécsre gondolnak. Igaz, hogy a nevezetességek zöme a megyeszékhelyre koncentrálódik, de azokról majd a következő cikkem fog beszámolni, most azonban elsősorban szűkebb pátriám, a „vidéki” Baranya látnivalóinak bemutatását tűztem ki célul.
1., A Tenkes kapitánya nyomában…

A Siklós látképét uraló várról csaknem mindenki hallott már a Tenkes kapitánya című filmből. A 13. század óta többször gazdát cserélt, viharos múltú, 2008-2011 között részlegesen felújított várban több kiállítás is üzemel, amelyek közül talán a leginkább a kínzókamra és a gyilokjáró fogja meg a látogatókat, de a felújított várkápolna is tetszetősre sikerült. Hosszú történelméhez és szinte állandó használatához méltón minden korszak rajta hagyta a maga kézjegyét. A várban számos rendezvényt is tartanak (Várudvari Esték, Siklósi Várfesztivál). A városban ezen kívül található egy dzsámi is (Malkocs bég dzsámija) és Siklós egyik városrésze Máriagyűd is, amely híres búcsújáró kegyhely. Rozsdavörös-fehér színekre festett ferences temploma már messziről feltűnő, évente mintegy 500.000 zarándok fordul meg itt.
2., Vörös vagy rozé? – Villánykövesdi pincesor

Már a kelták és a rómaiak, majd később a magyarság is termesztettek szőlőt ezen a kedvező mikroklímájú helyen, de az új technológiákat és a Portugiesert a 17-18. század során betelepített németek hozták el a vidékre, majd a filoxéravész után francia fajtákat is telepítettek a környékre. Villányban  jelentős pincesor épült ki, érdemes betérni ide és elfogyasztani pár pohárkával a minőségi nedűből – de csak úgy, ahogy egy helyi borász mondta: „Bort inni csak mértékkel és tartózkodással szabad – mérték a hordó, tartózkodás az asztal alatt!”
3., Kikapcsolódás testnek és léleknek

A megye számos fürdőhellyel rendelkezik, amelyek között egyaránt találhatunk gyógyvizes üdülőhelyet, termálfürdőket, de szabad strandokat, tavat és aquaparkot is. Kiemelkedik közülük Harkány, az 1828 óta híres gyógyfürdőjével, amelynek kénes vize gyógyítja a reumát, a köszvényt és isiászt, de még a különböző égési sebekre, női bajokra és légzőszervi betegségekre is jó hatással bír. A közeli Siklós is rendelkezik egy tágasabb termálfürdővel, de Szigetváron, Magyarhertelenden és Sikondán is van egy-egy  fürdő.
4., Busók és törökök
Mohács elsősorban a télűző rendezvényéről, a busójárásról ismert, amikor a város lakói ijesztő faálarcokat öltenek magukra és abban riogatják a városba látogatókat. További érdekesség a Nepomuki Szent János, a vízen járók védőszentjének ünnepén tartott „jánoskázás”, amikor a helyi hajósok több száz égő mécsest úsztatnak végig az esti homályban a Dunán. Mohácson érdemes megtekinteni a város főterét és a körülötte lévő épületeket, amelyek inkább az iszlám építészetre emlékeztetnek minket, a kompkikötőt, de a legfőbb látnivaló a kopjafákkal és szimbólumokkal teli Mohácsi Történelmi emlékhely, amelyet 1976-ban nyitottak meg a nyilvánosság előtt, de teljesen csak 2011-re készült el. Ezen a helyen fejet hajthatunk Mohácson elesett hősök emléke előtt.
5., Szigeti veszedelem

Az 1566-os elkeseredett szigetvári ostrom történetét Zrínyi Miklós dédunokája foglalta eposzi költeménybe. Zrínyi 2500 emberével védte a várat 50.000 törökkel szemben, végül azonban a törökök elfoglalták a várat. Zrínyi hősi halált halt, de itt lelte halálát I. Szulejmán szultán is. Maga a vár a 15. század elejéről származik és az 1566-os ostrom után a törökök újjáépítették, de 1689-ben a vár visszakerült a Habsburgokhoz. A városban található egy – már fentebb említett – gyógyfürdő is.  

A Pécsi tó és az Orfűi tó a pécsiek egyik kedvelt kirándulóhelye, de a Malommúzeum is nyújt pár érdekességet az ide látogatóknak. A településen található egy kisebb, ugyanakkor nagyon szép környezetben fekvő aquapark is, továbbá 2008 óta a Panoráma Camping területén rendezik meg a „Fishing on Orfű” nevű könnyűzenei fesztivált is. Az Orfű közelében fekvő Abaligeten a Mecsek leghosszabb cseppkőbarlangjában gyönyörködhetünk, amely patakkal is rendelkezik. Kedvező klímája gyógyító hatással bír a légúti betegségben szenvedők számára.
7., Az 1000 éves apátság és a hímes tojások

A Zengő lábainál fekvő festői elhelyezkedésű kisváros legfőbb éke a pécsváradi Vár, ami valójában valaha nem is várként, hanem egy erődített monostorként működött. A Géza fejdelem birtokában álló udvarházat I. István király az alapítólevél tanúsága szerint 1015-ben adta át a bencés rend számára. A monostor első apátja Asztrik volt, aki a hagyomány szerint elhozta a koronát a római pápától első királyunk számára. Az épület legfőbb látnivalója a 10. századi altemplom, ahol 11. századi freskótöredékeket is láthatunk. Az épületet övező Várkert a városiak egyik kedvelt pihenőhelye, míg a „Vár” és a világossárgára meszelt barokk katolikus templom már messziről látható a főútról. Zengővárkony Pécsvárad mellett fekvő kies település, amely a felette húzódó Gesztenyésről, a Míves Tojás Múzeumáról, tájházáról és a szemet gyönyörködtető népviseletéről, na meg a megyeszerte nagy népszerűségnek örvendő zengővárkonyi sertéstekercsről nevezetes.
8., A Kelet-Mecsek rejtett kincsei

A vadregényes tájon barangolva a természet számos természeti kincset tartogat a túrázók számára. Püspökszentlászlón az elsődleges látnivaló a klasszicista püspöki kastély, amelyben Mindszenty József hercegprímást tartották házi őrizetben és a régi arborétum, amely 84-féle fa- és cserjefajtának ad otthont. A kastély látogatható. A Kelet-Mecsek északi részén álló Márévár egy kicsi erődítmény egy 340 méteres, erdős magaslaton. Valamikor a 13-14. században építették és egy monda is fűződik hozzá. Napjainkban vártörténeti kiállítás működik benne. A túrák szerelmesei az Óbányai-völgyet sem hagyhatják ki, ahol Óbányától Kisújbányáig festői, de nem nehéz túraútvonalon haladhatnak végig a pisztrángos tavak és az Öreg-patak kis vízeséseinek mentén, amelyek legszebbje az ún. Ferde-vízesés. Mind Óbánya, mind Kisújbánya a falusi turizmus mintapéldányai, igazi mesebeli kis falvacskák, amelyek hűen őrzik évszázados hagyományaikat.

9 . Ahol a Duna és a Dráva találkozik…

Az 1996-ban alapított, mintegy 50.000 hektárnyi területen fekvő Duna-Dráva Nemzeti Parknak a Gemenci erdő éppúgy része, mint a Dráva-menti síkság, vagy Béda-Karapancsa ártéri területei. Az érintetlen ártéri területek gazdag flórával és faunával bírnak: rengeteg madárfaj fészkel itt, mint pl. a fekete gólya, kócsag, nádi poszáta, kormorán vagy a jégmadár, de hüllők (mocsári teknős, kockás sikló) és halak is szép számmal akadnak itt. Az emlősök közül jelentős a nagyvad, valamint a vidra, a menyét és a hermelin állomány, de akár részesei lehetünk egy hajókázásnak is a Dráván, mely során közelebbről is megfigyelhetjük a kormoránokat. Az Ormánság élővilágának gazdagságát és hagyományait a Szaporca közelében fekvő Ős-Dráva Látogatóközpont mutatja be.

10. Vissza a középkorba…

Végül, de nem utolsó sorban következzék Bikal, a manapság szállodaként működő Puchner-kastély és az itt elterülő Reneszánsz Élménybirtok, amely Magyarország első tematikus élményparkjaként remek kikapcsolódást nyújt a családok számára. Átélhetjük a középkor hangulatát, ebben pedig csak segítenek a korhűségre törekvő részletek, mint például a középkori óváros vagy a reneszánsz palota díszlete, de a ruhák, az ételek és a különféle programlehetőségek is, mit amilyen pl. a lovagi torna.
Egyszóval, rajta hát, Baranya vár!