Magazin
Villányi borvidék – Mediterrán klíma és a Tenkes Kapitánya
Az ország délnyugati részén fekvő, 2100 hektáros szőlőterülettel bíró Villányi (régebben Siklós-villányi) borvidék az egyik leghíresebb, nemzetközileg is jegyzett borvidékünk. Két részből áll: Villányi és Siklósi körzet.
Az ország délnyugati részén fekvő, 2100 hektáros szőlőterülettel bíró Villányi (régebben Siklós-villányi) borvidék az egyik leghíresebb, nemzetközileg is jegyzett borvidékünk. Két részből áll: Villányi és Siklósi körzet.
Az ország délnyugati részén fekvő, 2100 hektáros szőlőterülettel bíró Villányi (régebben Siklós-villányi) borvidék Magyarország egyik leghíresebb, nemzetközileg is jegyzett borvidéke. Két részből áll: Villányi és Siklósi körzet. A kevert (meszes-löszös, agyagos, barna erdőtalaj) talajszerkezettel és kedvező szubmediterrán mikroklímával rendelkező területre – elsősorban Villányban és környékén – a vörösborok jellemzőek, míg Siklós hegy- és domboldalai inkább fehér hegylevet adnak. Ez Magyarország egyik legfejlettebb bortermő vidéke, az itt élők számára nemcsak évszázadokon keresztül, hanem napjainkban is a borkészítés jelenti az elsődleges megélhetési forrást.

A területen a római időktől kezdve jellemző tevékenység volt a szőlőművelés és a bortermelés, amelyet honfoglaló őseink is átvettek. A vörösborok pályafutása a rácok érkezésével indult be igazán, ők voltak az elsők, akik nagyobb számban vörösbor termelésbe fogtak. A 18. században a lakatlanná vált területekre betelepített svábok alakították ki az első pincéket és pinceutakat, valamint (németek) hozták magukkal a Portugiesert is, amely mindmáig az egyik legjellemzőbb szőlőfajta ezen a vidéken. Később a Kékfrankos, majd a filoxérajárvány után a francia szőlőfajták, a Pinot noir, a Cabernet franc, a Cabernet Sauvignon és a Merlot is elterjedtté váltak. A 1950-es évekbeli téeszesítés érintette az itteni szőlőbirtokokat is, ez azonban nem ment a minőség rovására. A rendszerváltás idején a szőlőültetvények visszakerültek eredeti birtokosaik kezébe, akik összefogva, piacorientáltan kezdtek a szőlőművelésbe és a borkereskedelembe. Villány 1987-ben szerezte meg a rangos Bor és Szőlő városa címet egy nemzetközi tagokból álló zsűritől.

A zamatos szőlők szeptemberben érnek meg, amiből tüzes, testes, rubinszínű borok készülnek, kellemes íz- és illatvilággal, magasabb alkoholtartalommal. Villányban számos pincészetben nyílik lehetőség megkóstolni a finom nedűket, de az itteni bort emellett wellness és terápiás célokra is használják (szőlőmag, borfürdő…stb).
A borvidék vezető szőlőfajtái és borai:
Villány:
– Kadarka
– Oportó (Portugieser)
– Kékfrankos
– Cabernet sauvignon
– Cabernet Franc
– Merlot
– Pinot noir
Siklós:
– Olaszrizling
– Tramini
– Ottonel muskotály
Látnivalók Villányban és a környékén:
– Siklós – siklósi vár, Malkocs bég dzsámija, termálfürdő, ferences kolostor
– Villány – Városháza, Bormúzeum, Templom-hegyi kőbánya és szoborpark, Siklós-Villányi borút
– Szársomlyó és Nagyhasrány
– Palkonya – pincesor
– Villánykövesd – pincesor, régi présházak
– Harkány – gyógyfürdő
– Máriagyűd – kegytemplom




