Időutazás
Emlékezzünk! – Az 1848-as forradalom és szabadságharc hőseinek nyomában
Március 15-e alkalmával, azzal emlékezünk meg az 1848-as forradalom és szabadságharc hőseiről, hogy bemutatjuk a legfontosabb helyszíneket és a csaták, illetve a legjelentősebb mozzanatok helyét is. Sajnos mára sok megsemmisült vagy új funkciót kapott belőlük.
Március 15-e alkalmával, azzal emlékezünk meg az 1848-as forradalom és szabadságharc hőseiről, hogy bemutatjuk a legfontosabb helyszíneket és a csaták, illetve a legjelentősebb mozzanatok helyét is. Sajnos mára sok megsemmisült vagy új funkciót kapott belőlük.
A 19. század első felében Pest-Buda még teljesen más látványt nyújtott napjainkhoz képest. A forradalmi események a Belvárosban zajlottak, amíg az olykor Újvárosnak is nevezett Lipótvárosban újonnan épített, fényűző polgárházak sorakoztak. Pest megnevezése alatt csak a Duna-mentén húzódó központi részt értették a korabeli lakosok.
1., Pilvax kávéház
Petőfiék 1848. március 14-én értesültek a bécsi forradalom híréről, ezért a költő, az író Jókai Mór és Vasvári Pál, illetve még néhány másik ifjú értelmiségi elhatározta, hogy az előzetesen megírt, a magyar nemzet Habsburg Birodalommal való problémáit orvosolandó és a polgári fejlődést elősegítő kérvényt – a híres 12 pontot – másnap kihirdetik egész Pest-Budán. Március 15. reggelén az ifjak a később Petőfiről elnevezett Petőfi utca 7-es szám alatti Pilvax kávéházban gyülekeztek. Az épületet az 1830-as években emelték és tulajdonosa hamar megszerezte a jogot, hogy kávéházat alapíthasson benne. A kávé mellett teát, szörpöt, kuglófot és kalácsot is árusítottak a Pilvaxban, amely idővel írók, szerkesztők és művészek törzshelyévé vált. Az épület állaga sajnos pár évtized alatt leromlott, így a 20. század elején elbontották, ma csak egy tábla árulkodik a helyéről, igaz, a közelében található egy ugyancsak Pilvax nevet viselő kávéház.
A Pilvax akkor…
..és most!
2., Landerer és Heckenast könyvnyomdája
Az időközben tömeggé duzzadó társaság vezetői Landerer nyomdája (ma Kossuth Lajos u. 3.) felé vették az irányt, hogy sokszorosítsák a 12 pontot és cenzúra nélkül kiadathassák a Nemzeti dalt. Landerer Lajos családja évszázadok óta az élen járt a magyar sajtó- és könyvnyomtatás terén, akiknek Pesten kívül Pozsonyban is volt nyomdájuk. Landerert a forradalom előtt sokan a bécsi udvar besúgójának tartották. Landerer igyekezett is megőrizni az osztrák barátság látszatát, ám a legenda szerint maga javasolta Petőfinek, hogy a nép nevében foglalják le a nyomdát. A kinyomtatott röpiratokat a nyomda ablakából szórták ki az utcán várakozó tömegnek.
3., Nemzeti Múzeum
A Múzeum körúton található, 1837-1847 között épült, klasszicista Nemzeti Múzeum a tárlatok bővítésén és változtatásán kívül nem esett át nagyobb átalakításon. Eredetileg is múzeumnak szánták. Jelentős helyszín volt a forradalom napján, hiszen itt gyülekeztek a pesti Városházára és a Helytartótanács székhelyére indulók. A hagyomány szerint eddigre már 10 ezer fősre duzzadt a tömeg, viszont a közhiedelemmel ellentétben valószínűleg itt pont nem hangzott el a Nemzeti dal.
4., Városháza
A felkelők a Múzeumkertből a Városházához vonultak, hogy a városvezetést is rábírják a forradalmárok ügyének támogatására. Sajnos a Városházát napjainkban már nem találjuk meg. A kétemeletes épületet anno Hild József tervezte 1842-43-ban, amely a mai Ferenciek terének környékén, a belvárosi templom mögött fekhetett. A hivatalok és irodák mellett fogda és házi kápolna is helyet kapott. Miután kiszabadították Táncsics Mihály költőt a Táncsics utca 9. szám alatti Helytartótanács épületéből, a tömeg a Nemzeti Színház elé vonult, ahol megígértették az akkori igazgatóval, hogy este a bécsi kormányzat által betiltott Bánk bánt játsszák majd.
5., Nemzeti Színház
A Múzeum körút és a Rákóczi út sarkán, a mai Astoria Szálló közelében, a köz adakozásából felépült színház igazgatósága a március 15-ei események hatására megváltoztatta aznapi műsortervét és a Bánk bánt szerették volna bemutatni. Pár jelenet erejéig ez meg is valósult, azonban a darab elején a lelkes tömeg betódult a nézőtérre és énekelni kezdték a Hunyadi László c. operából származó „Meghalt a cselszövő…” kezdetű dalt, illetve a Marseillaise-et és a Rákóczi-indulót. Nemcsak ezek, hanem a Kölcsey Ferenc szerezte Himnusz is elhangzott. Az estét a Szózat eléneklése zárta le. Sajnos ez az épület sem maradt fenn napjainkig, az 1910-es években sok más épülettel egyetemben áldozatul esett a városrendezési terveknek és lebontották.
6., Pákozd
A Velencei-tó mellett elterülő bájos település megkapó természeti látványosságai miatt is felkeresendő, de mégiscsak az itt történt győztes pákozdi csata okán tett szert nagyobb mértékű ismertségre. A csatára 1848. szeptember 29-én került sor, ahol a magyarok fényes győzelmet arattak a császárhű Jellasics tábornok hadai felett. Erről egy monumentális, Tuboly Gyula által elkészített és közadakozásból felállított 1848-as emlékmű is tanúskodik a községben.
7., Schwechat
A hasonló nevű folyó partján, Bécs közelében álló település nemcsak a szabadságharchoz kapcsolódó csata miatt hírneves, de van egy nemzetközi repülőtere, egy sörmárkája, valamint innen származik OMV olajvállalat is. Az 1848. október 30-án vívott csata végkimenetele már korántsem sikerült ilyen szerencsésre. A Móga János tábornagy és Windisch-Grätz közötti küzdelem a császáriak győzelmével zárult. A város ma inkább az iparáról ismert.
8., A dicsőséges tavaszi hadjárat helyszínei – Komárom, Isaszeg és Buda
A dicsőséges tavaszi hadjárat során több győztes csatát is vívtak Damjanich János és Klapka György hadai, akik először, még 1848-ban sikeresen felszabadították a várost az osztrák uralom alól, később viszont már elkeseredett, ám bátor harcot vívtak a város megtartásáért. Az utolsó komáromi csatában 1500 főt veszített a magyar sereg, így ebben a csatában haltak meg a legtöbben. A Gödöllő közelében fekvő Isaszegen is történt egy nevezetesebb ütközet 1849. április 6-án, amely magyar győzelemmel zárult. Isaszegen nemcsak Honvéd-emlékmű létesült, hanem honvéd sírokat is találhatunk itt, de a Falumúzeum és a közelben húzódó Csörsz árok is tartogat érdekességeket a látogatók számára.
9., Világos
A ma Romániában, Arad megyében található Világos szomorú helyszín a magyar néptudat számára, itt került ugyanis sor a magyar hadak fegyverletételére. Görgei Artúr nem az osztrák hadak miatt és azokkal szemben, hanem az orosz cári hadsereg előtt tette le a fegyvert, belátva, hogy a hatalmas haderővel szemben értelmetlen lenne a további vérontás. A 496 méter magas ormon álló, napjainkra már romos Világos-vár kalandos történetet tudhat magáénak: volt királyi vár, birtokolták a törökök, az osztrákok és a románok is. A klasszicista Bohus-kastélyban manapság múzeum működik. Régebben több ortodox kolostor is működött a környékén.
10., Arad
A szintén Romániában található Arad a szabadságharc bukásának szomorú szinonimája, emellett viszont évszázadokig a Partium egyik fontos városa. A honfoglalás óta létező helység fő látnivalói a barokk aradi vár, igaz, ez belülről nem tekinthető meg, a minorita és a református templom, ez utóbbiban tartotta Horthy Miklós az esküvőjét, a barokk stílusú ortodox templom, a Steindl Imre tervezte Városháza, illetve a különböző paloták, így a Bohus-, az Andrényi-, a Hermann-, és a Kultúrpalota. A kivégzés helyén egy emlékoszlopot is találunk, ez alatt rejtőznek a honvédtisztek sírjai. Itt végezték ki 1848. október 6-án a 13 aradi vértanút, akik a magyar seregek honvédtisztjei voltak. Zala György alkotott ennek mementójaként egy szobrot, ezt azonban a románok 1922-ben lerombolták és csak 2004-ben állították újra fel – igaz, akkor sem az eredeti helyén, a Főtéren.
+ 1., Lánchíd
A márciusi ifjak a forradalom napján többször is megtették az utat a Duna felett Pest és Buda között… de biztosan nem a Lánchídon! Ugyan a pillérek már márciusban is álltak, de az építkezés folyamata csak késő ősszel fejeződött be és az első időszakokban is csak ideiglenesen lehetett használni. A híd hivatalos felavatására csak egy évvel később, 1849. november 20-án került sor.
Írta: Méhes Judit
