Magazin
Fejér megye legjobb látnivalói
Fejér megye rengeteg látnivalóval rendelkezik, akár történelmi, akár kulturális és természeti értelemben. Kastélyok, kalandparkok, szabadtéri múzeumok és történelmi emlékhelyek elevenítik fel a múltat és teszik szórakoztatóvá e vidék felfedezését. Nézzük, melyek a megye leglátogatottabb nevezetességei!
Fejér megye rengeteg látnivalóval rendelkezik, akár történelmi, akár kulturális és természeti értelemben. Kastélyok, kalandparkok, szabadtéri múzeumok és történelmi emlékhelyek elevenítik fel a múltat és teszik szórakoztatóvá e vidék felfedezését. Nézzük, melyek a megye leglátogatottabb nevezetességei!
1., Középkori Romkert és Nemzeti Emlékhely – Székesfehérvár
Fejér megye székhelye, hazánk egykori fővárosa a mai napig megőrizte jelentős szerepét, bár utóbbi poszt az idők folyamán fokozatosan Budára testálódott át. Székesfehérvár az államalapítást követő évszázadokban vezető szerepet töltött be a világi igazgatásban, és az Árpád-ház királyai is innen irányították az országot. A mai település szívében került feltárásra és kialakításra a Középkori Romkert, mely a mai napig híven őrzi a néhai Szűz Mária templom alapzatát – nemcsak az országot (és e templomot) megalapító I. Szent Istvánt, de az utána következő királyokat is szintén ide temették el, 1038-tól egészen 1543-ig, a török időkig. Itt lelt végső nyughelyre még további 14 magyar király és rengeteg királyi családtag, de itt kapott helyet valaha az ország kincsestára és levéltára, de itt őrizték a Szent Koronát és az egyéb hatalmi jelvényeket is (országalma, jogar). Az ásatások 1936-ban kezdődtek el. Nemcsak a néhai bazilika pillérmaradványait találhatjuk itt meg, mert az ún. Pipo-torony és az egyik kerengő részei is fennmaradtak. Néhány királyi sírhelyen még a kőlapok is épségben maradtak. Természetesen Székesfehérváron még rengeteg látnivaló akad a kíváncsi utazók számára: lazíthatunk a városi Csónakázó-tavon, megtekinthetjük a 18. századi Püspöki Palotát és a székesegyházat, valamint az ország legnagyobb régészeti gyűjteményével büszkélkedő Szent István Múzeumot vagy a lenyűgöző, a székesfehérvári” Tádzs Mahal”-ként emlegetett Bory-várat, ha viszont tetszenek a különleges kiállítások, vegyük célba a Fekete Sas Patikamúzeumot vagy az Óratorony-múzeumot.
2., Katonai emlékpark – Pákozd
Egy másik nagyon jelentős történelmi helyszín az 1848-ass szabadságharc egyik fontos állomásaként szolgáló Pákozd. A szabadtéri múzeum szórakoztató és interaktív módon mutatja be az 1848-49-es szabadságharc főbb eseményeit, de a múzeumpedagógiai foglalkozások keretében megismerkedhetünk a Honvédség több mint 170 éves múltjával is. A legtöbbet fotózott rész kétségkívül az 1951-ben emelt obeliszk, amely a pákozdi csatának állít emléket, ugyanakkor az emlékhely a világháborúkról, a Don kanyarban elesettekről és a sorkatonaság intézményéről is megemlékezik.
3., Velencei-tó és környéke
A Velencei-tó hazánk második legkedveltebb dunántúli tava a Balaton után. A tó környékén számos lehetőségünk akad a kikapcsolódásra és az aktív vagy passzív szórakozásra: fürdőzhetünk vagy vízi biciklizhetünk a velencei strandok egyikén, hajókázhatunk Agárdnál, kipróbálhatjuk a wakeboardot és a szaunát a Venice Beach Cable Park területén, de ha elég fittek vagyunk, nyeregbe is pattanhatunk és akár körbe is bicajozhatjuk a tavat. Ha inkább a velencei-tó természeti értékeire vagyunk kíváncsiak, vegyünk részt a partmenti nádasok felfedezésére irányuló kenutúrák valamelyikén. Ha viszont többen is vagyunk egy tucatnál, próbáljuk ki a sárkányhajózást! Kőkemény csapatmunka, de legalább tényleg megértjük, mit is takar az „egy csónakban evezni” mondás.
4., Gorsium Régészeti Park – Tác
Ismét egy régészeti helyszín, csakhogy ezúttal a római korból. Az M7-estől csupán 5 kilométerre fekvő, napjainkra romos-parkos terület az i.sz. 2-3. évszázad között élte fénykorát, amikor is Pannonia Inferior tartomány központjának számított. A Látogatóközpont mellől induló úton, amely egykor a település „főutcája” lehetett, kőemlékeket és sírokat tekinthetünk meg, majd a helytartói palota, a laktanya, valamint egy ókeresztény bazilika romjai következnek. A város széles fórumán tisztelegtek egykor a katonák isteneik és a császár előtt. A túra során lakomatermeket és az egykori lakóházak alapjait is megfigyelhetjük. Az ásatás során a nyugati városfal maradványai is előkerültek. A 4. század végétől kezdődő népvándorlások során a várost fokozatosan elhagyták római lakói, helyén később egy temető kapott helyet. A díszterem nevű részen az ásatásról előkerült kincsek láthatóak.
5., Várpark és Skanzen – Dinnyés
Dinnyés község fő látványossága a 2012-ben megnyílt Várpark és Skanzen nevű létesítmény, ahol magyarországi várak makettjeit tekinthetjük meg, mégpedig oly módon kialakítva, amely valós topográfiai elhelyezkedésüknek is megfelel. További érdekesség, hogy ez a térkép még a régi, Nagy-Magyarországot ábrázolja és 2018-ban a park még a Guiness rekordok könyvébe is bekerült, mint a legnagyobb ilyen jellegű kiállítás a világon. A makettek többsége az eredeti várhoz felhasznált anyagokból épült. Manapság kb. 35 makettépület található a parkban, amelyeket sétaút köt össze egymással. Az út menti oszlopok egy-egy uralkodónak állítanak emléket, a várak mellett pedig többnyelvű információs tábla mutatja be az adott makett eredetijének történetét. S hogy milyen várakat találhatunk meg a parkban? Egyebek mellett a hosszú évszázadok után már csak romos állapotban lévő Somoskő, Léta, Drégely, Csikling, Hátszeg, Székesfehérvár, Solymár és Zimony vára is „eredeti makettpompájában” látható.
6., Gaja-szurdok – Fehérvárcsurgó
A Bakony keleti lankáin húzódó vadregényes Gaja-szurdok ideális kirándulóhely családi hétvégék és kisebb-nagyobb túrák eltöltésére. A Fehérvárcsurgó és Bodajk között futó, bővizű Gaja-patak az egyik legtisztább vízforrás a megyében. A könnyedén teljesíthető, patakmenti túra kezdő- és végpontját tömegközlekedéssel és autóval egyaránt elérhetjük. Az útvonal legjellegzetesebb látnivalói a Vaskereszt, a Sobri Jóska-barlang, valamint a Károly-kilátóból a Gaja-szurdokra nyíló feledhetetlen kilátás. A túránk során – ha szeretnénk – az útba eső tóban még horgászhatunk is, de ha megéheznénk, arra az esetre egy büfé is útba esik. Ha inkább piknikeznénk vagy szalonnát sütnénk inkább, ne féljünk, van elég asztal, pad és tűzrakóhely is a gyönyörű, zöldellő környezetben. Ha a potom 4 kilométeres túra nem fárasztaná le eléggé a gyerekeinket, akkor pedig akár útba ejthetjük az útvonalon kialakított játszóteret is.
7., Bodajki-tó – Bodajk
Már hosszú évszázadok óta ismerik és elismerik a Bodajki-tó gyógyvizének jótékony hatását. A tavat egy természetes eredetű gyógyforrás látja el vízzel. A környék lakói főleg mozgásszervi, reumatikus és nőgyógyászati problémák miatt fürdőztek rendszeresen a tóban, de a magnéziumot, sziksavat , vasat és szabadszénsavat tartalmazó gyógyvíz összetételének tudományos kutatása csak a 18. században kezdődött el. Üdülőhellyé csak még később, a 19. század folyamán vált. A Bodajki-tó nemcsak szép környezetével és gyógyhatású vizével hódítja meg a látogatók szívét, hiszen az egykori helyi halászok által a vízre épített házak is különleges látványosságnak számítanak. A Bodajki-tó, illletve fürdő első népszerűsítője Szekrényessy József, gróf Széchenyi István belső munkatársa volt.
8., Korda Filmpark – Etyek
A viccesen csak „Etyekwoodként” emlegetett Korda Filmpark szinte kötelező program a filmrajongók számára. A helyszín már több hazai és nemzetközi produkcióban „szerepelt” háttérként. A vezetett, kb. kétórás túrák során valódi filmdíszletek között sétálhatunk és beleshetünk a kulisszák mögé. Megtudhatjuk, hogyan készül el az elejétől a végéig egy mozifilm, mik számítanak az elő- és utómunkálatok közé és leleplezhetjük a filmekben alkalmazott látványos trükköket. A látogatás során közelebb kerülhetünk a filmipar különleges világához. A látogatás végén a látogatóközpontban szusszanhatunk egyet, de ha úgy gondoljuk, hogy akár rendezvényt is szívesen lebonyolítanánk a Korda Filmparkban, úgy erre is van lehetőség. Fontos tudnivaló, hogy a látogatáshoz előzetes bejelentkezés szükséges!
9., Gánti Bauxitföldtani Park – Gánt
A Vértes lábainál megbúvó, 13 állomásból álló, egykori 127 ezer négyzetméternyi területet lefedő bauxitbányából lett tanösvény nemcsak tanulságos, hanem nagyon sok látványosságot is tartogat a túrázók számára. A 19. század második, illetve a 20. század első felében használt bányaterület Európa-szerte nagy hírnévnek örvendett, de a bányát végleg csak 1987-ben zárták be. Az útvonalon szabadtéri múzeummal és földalatti bányászati kiállítással is találkozhatunk majd, de a szinte marsi tájat idéző, már messziről vöröslő dombok önmagukban is feledhetetlenné teszik az élményt. A körülbelül másfél órás, 3,5 kilométer hosszú tanösvényen megismerkedhetünk a helyi növényi és geológiai formációk érdekességeivel.
10., Nádasdy-kastély – Nádasdladány
Talán túlzás nélkül állítható, hogy a középkori eredetű, a Sárvíz folyó melletti település emblematikus épülete a gyönyörű Nádasdy-kastély. A Nádasdy familía a 18. század hajnalán húzta fel ezt a szemet gyönyörködtető épületet, majd 1873-ban a családtagok romantikus stílusban alakíttatták át lakhelyüket, méghozzá kiváló ízléssel és eredménnyel. Ekkor épült fel a torony és az egyik szárny is. A kastély főbejárata felett ma is a Nádasdy-család festett címere fogadja a látogatókat. Az angol és skót vidéki kastélyokra emlékeztető, ún. Tudor-stílusban épült palota legbecsesebb részei a család fontos tagjait ábrázoló festményekkel teli Ősök Csarnoka, valamint a Hauszmann Alajos által tervezett könyvtárszoba, ennek ellenére akkori lakói a korban minden modern eszközzel felszerelték: a kastélyban már volt gázvilágítás, víz, csatornahálózat és telefon is. A kastély tavaly óta ismét látogatható. Az építmény körül egy hatalmas park terül el – valószínűleg szintén angol mintára. Vérbükkök, éger, juhar, fekete nyár, dió- és császárfák teszik érdekessé a parkot, de van andalúziai jegenye- valamint vörösfenyő is.
+1 Brunszvik-kastély – Martonvásár
Az ország egyik leghíresebb főúri kastélya Martonvásárban található. A 18. század végén, a környék urai, azaz a Brunszvik-család által épített pompás klasszicista, majd neogót stílusú kastély 1820-as évekre lett teljesen kész. A 19. században egy kis ideig főhercegi tulajdonban is állt. Bármilyen jelentős nemesek és politikusok is fordultak meg a kastély falai között, leghíresebb vendégek mégis kétségkívül a híres zeneszerző, Ludwig van Beethoven volt. Beethoven egy ideig a Brunszvik-lányokat oktatta zongorára, később pedig édesapjukban, Brunszvik Ferencben talált jó barátra és mecénásra. A zeneszerző itt fejezte be az Appassionata nevű művét, ugyanakkornéhány levél tanúsága szerint az egyik Brunszvik-lányhoz gyengéd érzelmek is fűzték. A legenda szerint Jozefin volt a „halhatatlan kedves”, nem pedig Teréz, ahogy a közvélemény sokáig tartotta. A kastélybanma is működik egy Beethovenről szóló emlékmúzeum.
Foglalj szállást Fejér megyében!
Készítette: Méhes Judit Fotók: Pixabay
