Rövid hírek
Miért változik a Húsvét dátuma minden évben ?
Gondolkodott már azon, hogy miért változik a Húsvét és a tavaszi szünet dátuma évről-évre? Az állandó időpont tologatás sokaknak okoz gondot a szabadidejük eltervezésnél. Naptár nélkül még azt sem tudhatjuk előre, hogy a Húsvét az adott évben vajon márciusra vagy áprilisra fog-e esni ? …
Gondolkodott már azon, hogy miért változik a Húsvét és a tavaszi szünet dátuma évről-évre? Az állandó időpont tologatás sokaknak okoz gondot a szabadidejük eltervezésnél. Naptár nélkül még azt sem tudhatjuk előre, hogy a Húsvét az adott évben vajon márciusra vagy áprilisra fog-e esni ? Írásunkban bemutatjuk, hogy hogyan és miért változik Húsvét vasárnapjaminden esztendőben?
Kevés olyan népszerű ünnep van, aminek ennyire örülnek az emberek a világ szinte minden részén, mint éppen a Húsvét érkezésének. Ébred a természet, új dolgok kezdődnek a világban és ez pont egybe esik egy fontos egyházi ünneppel is, amikor Jézus feltámadását ünneplik a keresztény világban. A Húsvét mozgó dátumának kiszámítási módjával viszont kevesen vannak tisztában. Íme itt van a válasz, hogy miért változik ez a fontos dátum minden évben:
A korai keresztény egyháztörténet szerint a Húsvét pontos dátumának meghatározása folyamatos vita tárgyát képezte. Néhányan akár arra is gondolhatnának, hogy Krisztus követői elhanyagolták Jézus feltámadásának pontos feljegyzését, de ez másképp van. A Húsvét számítása valójában a holdnaptáron és a tavaszi napéjegyenlőségen alapszik, így ezek figyelembe vételével az ügy nehezen érthetővé vált.
| Utazási Tipp |
| pénztárcabarát szállásfoglalás olcsótól a luxusig online akár SZÉP kártyával is |
Egyfajta folyamatosság megteremtése érdekében a korai egyházalapítók anno úgy gondolták, hogy a Húsvét megtartását a zsidó pészah ünnepéhez kössék. Mivel Jézus Krisztus halála, eltemetése majd feltámadása is pészah után következett be, azt akarták, hogy a Húsvét ünneplése is mindig a pészah után következzen. Mivel azonban a zsidó ünnepi naptár a holdcikluson alapul, minden ünnep más naptári dátumra esett.
Ma a nyugati kereszténység világában a Húsvétot minden évben a pészahi telihold dátumát követő vasárnapon ünneplik. Mivel a csillagászok képesek voltak kiszámítani a teliholdak pontos dátumát, a nyugati keresztény egyház ezeket a számításokat vette alapul a telihold és a Szent Ünnepnapok naptáránaknak összeállításánál. 1.583-ban készült el az az Egyházi Telihold meghatározására szolgáló táblázat, amelyet azóta is használnak Húsvét pontos dátumának meghatározására. Így a keresztény egyházak a Húsvétot mindig a pészah teliholdját közvetlenül követő vasárnapon ünneplik. Ennek eredményeként a Húsvét dátumai a nyugati kereszténységben március 22. és április 25. között változhatnak. Az ortodox egyházakon kívül minden keresztény egyház ezt a számítási módszert használja. Az ortodox egyházak dátumszámítási módszere viszont a karácsonyhoz hasonlóan gregorián naptárreform előtti Juliánusz naptári rend maradt.
A CIKK MÉG NEM ÉRT VÉGET, LAPOZZ TOVÁBB A FOLYTATÁSÉRT !
A most használt számítási módszert egy római apát Dionysius Exiguus dolgozta ki még a VI. század során. Neki sikerült elsőként összehangolnia a különféle keresztény felekezetek az eltérő naptári számításait. Számítási rendszerének két szélső napja március 22. és április 25. volt, ezek lettek a legkorábbi és a legkésőbbi Húsvét ünnep határnapjai. Az utólsó 300 évben csak egyszer fordult elő, hogy azonos napon március 21.-én szombaton volt a holdtölte és a napéjegyenlőség is, így 1818-ban március 22-én vasárnap tartották meg a húsvéti ünnepet, bár az ellentmondott „a napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni vasárnap” zsinati alapelvénk. Azonban, ha akkor másképpen jártak volna el, akkor április 25. után kellett volna Húsvétot megünnepelni, ami viszont egy újabb ellentmondás lett volna.
2008-ban is előfordult egy hasonló eset, mert akkor sem fedte le egymást a zsinati és a csillagászati időszámítás. Legkésőbb pedig akkor ünnepelhetik Húsvétot, ha a napéjegyenlőség előtti napon következik be a holdtölte.
1997-ben az Egyházak Világtanácsa azt javasolta, hogy a jövőben kizárólag a csillagászati számítást vegyék alapul a Húsvét ünnep időpontjánál, ez a javaslat azonban végül nem kapta meg az egységes támogatást, ezért a Húsvét továbbra is mozgó ünnep maradt. A kiszámítás rendjét az egyház a naptári és a csillagászati naptár alapján határozza meg.
Ebben ez évben április 4-én, vasárnap ünnepeljük meg a Húsvétot, ami korábban van, mint 2020 ban volt, jövőre pedig valamivel később – április 17-én lesz a Húsvét. Ezt jó lesz tudni, ha valki 2022-ben húsvéti utazást tervez.
Mindenkinek kellemes Húsvéti Ünnepeket kívánok !
Szerző: Bajna Gábor
