Idegenvezetők mesélnek
Karácsonyi szokások Spanyolországban
A messzi tájak után térjünk vissza Spanyolországba és mivel most aktuális téma, nézzük meg, hogyan zajlanak a karácsonyi és évvégi ünnepek. A beszámoló nem erröl az évröl szól, hanem a korábbiakról és bízunk benne, hogy a soron következök is így történnek majd. Idén a karácsony…
A messzi tájak után térjünk vissza Spanyolországba és mivel most aktuális téma, nézzük meg, hogyan zajlanak a karácsonyi és évvégi ünnepek. A beszámoló nem erröl az évröl szól, hanem a korábbiakról és bízunk benne, hogy a soron következök is így történnek majd. Idén a karácsony is más lesz, az emberek próbálják már mentalizálni magukat.
A hivatalos elökészületek, a ráhangolódás az adventi idöszakkal kezdödik. Népszerü esemény, amikor elöször kapcsolják be a településeken a díszkivilágítást. Nagyobb városokban több tízezer nézöt vonz a látvány. Nemcsak sima kivilágításról van szó, hanem hanem egy fény és hangjátékról. Aki lemaradt az első napról, január 7- ig bármikor megtekintheti.
Az ünnepvárás része a karácsonyi lottó beszerzése. Az unió állmpolgárai közül a spanyolok költik a legtöbbet szerencsejátékra. A lottó hagyománya a XVIII. században, III. Károly uralkodása alatt született. Lottónak nevezik, de tulajdonképpen egy sorsjegy. Öt számjegy van rajta és semmit nem kell csinálni, csak figyelni, hogy a kihúzott számok megegyeznek – e az enyémmel. Szokás, hogy a fönök egyforma számú sorsjegyet ajándékoz a beosztottainak (minden kombinációból 100 sorsjegyet adnak ki), egy bár törzsközönsége ugyanazt a számot veszi meg, a családtagok egyforma számokkal játszanak. A húzást december 22-én délelött tévé, rádió egyenesben közvetíti. A délutáni, esti hírek pedig a boldog nyerteseket mutatják be. Egyéb lottóval sokkal nagyobb összegeket lehet nyerni. A karácsonyi lottó lényege, hogy családtagok, kollégák, barátok együtt tudnak örülni. Van egy lottó január 6-án is, arra is sokan beneveznek.
Az otthoni dekoráció általában elkészül az ádventi idöszakban, nem marad 24-re. A dekoráció elengedhetetlen kelléke a betlehem. A fotón a miénk egy része látszik. A kirakodóvásárokon a családok kedvenc tevékenysége új figurák, részletek beszerzése. Szükségeltetik még egy mikulásvirág, amely szintén az ünnep szimbóluma. Az otthonok nagy részében van karácsonyfa is (müfenyö), de ez nem spanyol hagyomány, hanem az angolszász kulturából kölcsönözték.
December 24. munkanap. Aki este 9-ig dolgozik, az este 9-kor teszi le a lantot. Összegyülnek a nagycsaládok, 20 – 30 ember és nagyon késön vacsoráznak. Nincs szigorú, „kötelezö” karácsonyi menü. Van, aki szopós malacot süt, van, aki bárányt, halat, tenger gyümölcsét eszik. A vacsora sok fogásból áll és általában szerepel köztük a híres spanyol sonka is. Hogy jobban csússzon a vacsora, bort fogyasztanak. Az édesség a turrón ( a keleti csemege spanyol megfelelöje), a mantecado, a polvorón és a marcipán. A mantecado ( manteca= zsír) különbözö ízü lehet: fahéjas, mandulás, csokis, citromos. A szaloncukor hozzánk mindig otthonról érkezik kedves barátnak, barátnönek köszönhetöen.
Na és az ajándék? Az hol marad? Spanyol szokás szerint karácsonykor nincsen ajándékozás. Az országban sok külföldi él. Tessék elképzelni, hogy a szomszédban lakó német gyerek kap ajándékot, míg a mi spanyol gyerekünk nem és találkoznak a játszótéren… Az utóbbi években a szülök megfelezik a gyerekeknek szánt ajándékokat és egy részét papa Noelnek köszönhetöen megkapják karácsonykor.
A szentestei vacsora nagyon későig el szokott húzódni. Képzeljék el karácsony napját egy éjjel 2-ig tartó vacsora után. A délelőttöt mindenki átalussza, délután pedig szépen felöltözve sétálnak. Karácsony másnapja tartomány függő. Van, ahol ünnep, nálunk, Andalúziában munkanap.
Következő nagy megpróbáltatás az óévbúcsúztató. Mint nálunk: van, aki otthon, családi, baráti körben vacsorázik, van, aki vendéglátó egységben. Vannak hatalmas, mega táncos helyek, bulik, de az utcabál felénk nem jellemzö. Éjfélkor van egy rövid tüzijáték. Nagyon régen, a 80-as években még Magyarországon éltem és olvastam egy spanyol magazinban a szilveszteri szokásainkról. Fejbe vágott egy mondat: … és a magyarok nem esznek szölőt. Hm. Kellene? Aztán megértettem, mert a spanyolok igen. Az óév utolsó 12 másodpercében 12 harangzúgásra, amit minden csatorna közvetít, 12 szölőszemet kell megenni. 12 másodperc alatt 12 szemet. A végén az ember majd megfullad. De ez hozza a szerencsét. Mármint nem az, hogy megfulladunk, hanem ha idöben le tudtuk nyelni a szölőt.
Tessék mondani, mi van az ajándékokkal? A gyerekek már megrendelték öket. Levelet írtak kedvenc Háromkirályuknak, Menyhértnek, Boldizsárnak vagy Gáspárnak. A szülök próbálják kézben tartani az igényeket és maximálják a listát. Mondjuk, három vagy öt ajándékot lehet kérni. Január 5-én délután a gyerekek apraja – nagyja szülöi kísérettel kivonul az utcára. Minden településen kezdödik a kavalkád, ami egy karneválra emlékeztetö színes, hangos, kedves felvonulás. Ekkor jönnek a háromkirályok, tevén, teherautón traktoron és cukor – és karamella özönnel árasztják el a gyerekeket. A felvonulás végén a családok hazamennek. A gyerekek vizet tesznek az ablakba a szomjas tevéknek és korán lefekszenek. 6-án, vízkeresztkor, miután felébredtek, ott vannak az ajándékok. A felnöttek is ilyenkor ajándékozzák meg egymást.
Január 6 -én kezdödik a fogyókúra és és a hivatalos téli nagy leértékelés. Mondom, hivatalos, mert a kormány a kereskedök kezében hagyja a döntést, hogy mikor kezdik, de a nagy nap, amikor a nagyáruházakban kezdödik és az 7-én szokott lenni.
Minden kedves Olvasónak szép, békés ünnepeket kívánok!
Szerző & fotók: Almási Gabriella www.kirandulasokandaluziaban.com
