Látogatóban a Rákócziaknál – Történelmi emlékek Sárospatakon

Több, mint tíz éve már annak, hogy alkalmam nyílt egy többnapos osztálykirándulás keretében ellátogatni az UNESCO világörökség részét képező sárospataki Rákóczi-várba. Azonnal beleszerettem a lenyűgöző kastélyba és a körülötte fekvő bájos városkába, előbbi szerintem az egyik legszebb kora újkori magyar kastély, amiben valaha jártam. A látogatás végén eldöntöttem, hogy ide egyszer még visszatérek a szeretteimmel is.

A fogadalmam teljesítését az idei járványhelyzet sajnos keresztbe húzta, de megtaláltam a régi, sárospataki osztálykiránduláson készült képeinket, így örömmel nosztalgiáztam felettük. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Tokaji-hegység lábánál és a Bodrog folyó mentén elterülő járásszékhely nem sokkal a honfoglalás után létesült, a 13. század elején pedig már különféle kiváltságokat nyert I. Imre királytól, később pedig jelentős kereskedővárossá nőtte ki magát, a Lengyelországgal való kalmárkodás következtében a város a középkorban jelentős bevételekre tett szert.  A város feletti birtokjog általában a legnagyobb nemesi családok – többek között a Lorántffyak, a Dobók és a leghíresebbek, a Rákóczi-család – kezébe került. A II. Rákóczi Ferencről elnevezett szabadságharcban a várost hol a kurucok, hol a labancok foglalták el, így igencsak megszenvedte ezt az időszakot, ezután viszont dinamikusan fejlődött a 19. század közepéig, a mai napig pedig jelentős iskolavárosként tartották számon.

A város legfőbb látványossága természetesen az ötszáz forintos bankjegy hátlapján is szereplő, tágas, késő reneszánsz stílusban átépített, erődfalakkal erősített sárospataki vár, amelynek legnevezetesebb részei talán a legrégebbi rész, a Vörös-toronynak nevezett négyzet alaprajzú lakótorony és a Lorántffy-, illetve a Perényi-loggia. Ha már itt járunk, érdemes betérnünk a Képtárba, a Pataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményeinek Múzeumába, a Domján- és a Szinyei-házba, valamint – és nem utolsó sorban – a gótikus ablakokkal tűzdelt kecses vártemplomba, de az egykori jezsuita kolostor is tartogat érdekességeket az ide látogatók számára. Látogatásunkkor mi főként a vár megtekintésére koncentráltunk, de ha legközelebb a családdal megyünk, az előbbi látványosságokat sem hagyjuk majd ki.

Sárospatakon sétálgatva az embert hatalmába keríti egyfajta különös történelmi hangulat, amely nemcsak engem, hanem több más, a városban járt ismerősömet is magával ragadott. A kastélyban különböző használati tárgyak, festmények és bútorok lettek kiállítva; az érdekes és informatív tárlat által pedig megismerkedhetünk a Rákócziak, illetve a kastély korábbi lakóinak életével. Nekem a bútorok közül egy hatalmas kristálytükör tetszett a legjobban, míg a szobák közül egy rózsákkal díszített, kazettás mennyezetű helyiség nyerte el a leginkább a tetszésemet, ahol a Wesselényi-összeesküvés résztvevői találkozgattak titokban egymással. Itt hallottam először a „sub rosa” kifejezést is.

A fáma szerint az egyik legnépszerűbb magyar szent, Árpád-házi Szent Erzsébet hercegnő is Sárospatakon született. 1531-ben itt hozták létre a sárospataki Református Kollégiumot, amely hamarosan nemzetközi hírnévre tett szert, falai között a híres pedagógus, Comenius is tanított a 17. században. A látogatás körülbelül 3-4 órát ölelt fel, de remélem, jövőre még visszatérhetek és alaposabban is megismerkedhetek a kiállítással!

Készítette: Méhes Judit        Fotók: Saját