Magazin
Ausztria egyik legszebb látványossága, a melki apátság
Amit nekünk Pannonhalma jelent, azt jelenti az osztrákok számára Melk. Wachau régió lebilincselően vadregényes völgyszorosában, a sziklák között sebesen kanyargó Duna habjai feletti dombon terül el Ausztria legnevezetesebb és talán legszebb apátsága. Nem meglepő, hogy a középkorban jelentős befolyással rendelkező egyházi épületegyüttes és az…
Amit nekünk Pannonhalma jelent, azt jelenti az osztrákok számára Melk. Wachau régió lebilincselően vadregényes völgyszorosában, a sziklák között sebesen kanyargó Duna habjai feletti dombon terül el Ausztria legnevezetesebb és talán legszebb apátsága. Nem meglepő, hogy a középkorban jelentős befolyással rendelkező egyházi épületegyüttes és az azt övező szépséges táj napjainkban UNESCO világörökségi védelem alatt áll. Minden évben rengeteg látogató kíváncsi a híres monostorra, amelyről már Umberto Eco is megemlékezett a „Rózsa neve” című művében Melki Adso karakterén keresztül.
A táj már az ősidőktől fogva rabul ejtette a letelepedni szándékozó embereket. Erre nagyszerű bizonyíték a Melk közelében talált 6500 éves ún. „Madárarcú bálvány”, amelyet ma a városi múzeumban tekinthetünk meg. A rómaiak őrtornyokat is létesítettek ezen a vidéken, de jelentősebb hellyé csak a Babenberg-uralom alatt (Ausztria első uralkodó dinasztiája) vált. A Babenbergek voltak az elsők, akik a Duna, illetve a Melk folyó itteni folyásánál települést létesítettek 831-ben, ebből alakult ki aztán Melk városa is. Az 1089-ben alapított, már messziről is jól látható monostort a mai napig azok a bencés szerzetesek lakják, akik Lambachból érkeztek erre a csodás vidékre. A barátok itt jobban el tudtak vonulni a világ elől, ezért esett anno választásuk erre a hegyes-völgyes, természeti szépségekben igencsak gazdag környezetre. Habár napjainkban a Bécstől csupán 70 kilométerre fekvő, kiterjedt épületegyüttes az osztrák barokk iskolapéldája, a mai kinézetet az eredetileg román stílusban épített falak csak többszöri átépítéssel és felújítással nyerték el. A kolostor nem egyszer vált a tűz martalékává, de érintették járványok, háborúk, reformáció és helyi csetepaték is bőven. Ennek ellenére a bencés jelenlét sohasem szűnt meg a kolostorban. Alapításakor az apátságot Szent Lipót és Szent Kálmán védelme alá helyezték; az ő szobraik díszítik a keleti kapu melletti belső udvart.
A bencések a császár támogatásával 1702-ben kezdték meg a már említett átépítés első munkálatait, az építkezés mégis közel 40 éven át húzódott. A barokk stílusban újjászületett épület 1746-ra készült el teljesen. Összesen 1365 darab ablakán keresztül szűrődik be a fény az apátság termeibe, így a monostor egyben Ausztria legtöbb ablakkal büszkélkedő épülete is. Kellett is ez az impozáns külső-belső renoválás, ugyanis az évszázadok során Melkben tisztességes számú koronás fő és kékvérű vendég fordult meg. Ők pedig – jó vendéghez méltón – nem is jöttek üres kézzel, így aztán a monostor értékes műkincsekre tett szert, amelyeket ma a több mint 190 méter hosszan elnyúló Kaisertraktban tárolnak. Igaz, ezek a látogatások jelentős felfordulással és kapkodással jártak, amelyhez az „Ora et labora!”- regulát követő barátok aligha voltak hozzászokva.
Egy ilyen jelentős apátsághoz csakis egy fenséges kinézetű templom dukálhat. Így gondolták ezt a 18. századi bencések is, amikor nem spórolva sem az arannyal, sem a márvánnyal, sem a freskókkal, megépíttették az Alpok északra elterülő templombelsőinek egyik legszebbikét. A templom grandiózus enteriőrje hűen tükrözi a barokk szellemiséget: egyszerre ébreszt az emberben csodálatot és tiszteletet. Nem mellesleg pedig a melki főtemplom orgonáján nem kisebb géniusz játszott, mint a gyermek Wolfgang Amadeus Mozart! A dómban egyébként 60 hermát őriznek, amelyek között a templom védőszentjének, Szent Kálmánnak is megtalálható az ereklyéje.
A CIKKÜNK MÉG NEM ÉRT VÉGET, KATTINTS A FOLYTATÁSÉRT !
A kolostor szíve a templom, az agya viszont a könyvtár. Az „Ausztria legszebb könyvtárának” is beillő, összesen 14 teremből álló könyvtár mintegy 100.000 darab értékes kötetet számlál, ezekből pedig 1888 kézirat. Az intarzia-berakásokkal díszített nemesfa polcokon álló gyűjtemény többsége minimum 200-300 éves, de vannak közöttük még a 9. századból származó kódexek is. A kötetgyűjtemény talán legértékesebb darabjai a 10. század során keletkezett Vergilius-másolattöredék, valamint a Nibelung-ének egyik történetéről szóló 14. századi kézirat, de a középkori városokat bemutató Schedel-kódex is jelentős. A plafont Paul Troger 18. századi festőmester munkái díszítik.
A kolostoregyüttes rengeteg szebbnél szebb teremmel rendelkezik, a Márvány-terem, avagy Marmorsaal) mégis kimagaslik közülük. Neve ellenére kevés márványt használtak fel a kialakításakor, ugyanakkor mégis igencsak tetszetősre sikeredett az enteriőr. A helyiég hangulatát szinte megkoronázza a mennyezeti freskó, amelyen egy diadalkocsin Pallasz Athéné istennőt láthatjuk. Érdekes kérdés, hogy mit keres egy ókori görög istennő egy bencés apátság plafonján. Valószínűleg ez nem más, mint egy szimbólum, amellyel az ész és az építészet Isten általi diadalát akarták kifejezni a barátok. Még egy különlegesség akad ebben a teremben: ha kilépünk teraszára, amely a templomtornyok előtt terül el, csodás panoráma tárul elénk Melk városára és kanyargó folyójára, amely beletorkollik a Dunába.
Ha nem telnénk be a kolostor által kínált megannyi látnivalóval, nézzük meg a régi Postamúzeumot vagy a Kolomani-forrást. Ha szeretjük a reneszánsz időszakot, érdemes betérnünk a közelben fekvő schallaburgi kastélyba is! Ha pedig gasztronómiai felfedezéseket is tennénk, kóstoljuk meg a barátok által termesztett szőlőből készült borokat vagy a baracklikőröket!
Készítette: Méhes Judit Fotók: Pixabay
