Magazin
Ősszel is vár a sógoroknál Wiener Neustadt!
A régi magyar nevén Bécsújhelynek nevezett kelet-osztrák település alig félórányira fekszik a magyar-osztrák határtól, ezért mindenképp megér (minimum) egy látogatást. Az Alsó-Ausztriában, az „Alpok kapuja” néven is emlegetett festői város egyike az ország legnagyobb városainak és több ízben is szerepet játszott a magyar történelemben.
A régi magyar nevén Bécsújhelynek nevezett kelet-osztrák település alig félórányira fekszik a magyar-osztrák határtól, ezért mindenképp megér (minimum) egy látogatást. Az Alsó-Ausztriában, az „Alpok kapuja” néven is emlegetett festői város egyike az ország legnagyobb városainak és több ízben is szerepet játszott a magyar történelemben.
A Fischa-patak partján létesült városka nagyléptékű fejlődését a közeli Semmering-hágónak köszönhette. A hágó már a legkorábbi időktől kezdve fontos szerepet töltött be az Alpok hegyláncain való átkelés szempontjából. Magát a települést V. Babenberg Lipót alapította, hogy az egyfajta előőrsként funkcionáljon a főváros előtt egy esetleges támadás esetén – az alapítást állítólag az angol uralkodó, Oroszlánszívű Richárd szabadulásáért cserébe kapott váltságdíjból finanszírozta.
A város fénykora a 15. század első felére, III. (Habsburg) Frigyes uralkodásának idejére esett. Ekkor a település királyi székhelyként működött. 1487-ben foglalta el a mi Mátyás királyunk a települést és további két évig, Mátyás haláláig magyar kézen is maradt. A következő magyarokat érintő dolog 1671-ben, a Wesselényi-összeesküvés következményeként történő megtorlás volt, amikor is a mai neveken Lederergasse és a Bräuhausgasse utcák találkozásánál álló, néhai fegyvertárban fejét vették Zrínyi Péternek és Frangepán Ferencnek. Erről a gyászos eseményről ma a kivégzés helyén és a dóm falán is egy-egy kőtábla tanúskodik. Harmadszorra II. Rákóczi Ferenc kapcsán került be a város a magyar történetírók krónikáiba. Neki nagyobb szerencséje volt, mint nagyapjának: egy segítője, Gottfried Lehmann kapitány által sikerült megszöknie. Sajnos a kapitány már nem volt ennyire mázlista: amint lefülelték az illegális segítségnyújtást, a császár halálra ítélte és testét felnégyeltette Lehmannt.
Wiener Neustadt fejlődésébe egyébként a vasút kiépítése hozott új lendületet 1854-ben, innentől ugyanis vasúti csomóponttá vált a Szlovéniába, illetve a horvát tengerpartra, Triesztbe tartó osztrákok számára. 1910-ben pilótaiskola létesült a városban. A városka a II. világháborút alaposan megszenvedte: szinte földig bombázták, úgyhogy majdnem az összes épületét újra kellett építeni. Idővel azonban a városka talpra állt és manapság már Ausztria egyik legfontosabb közlekedési, kereskedelmi és ipari központja. S hogy mit nézzünk meg, ha egyszeri turistaként a városba vezet utunk? Kezdjük a 13. századból származó dómnál. Az egykor püspöki székhelyként működő Wiener Neustadt román-gótikus főtemploma és tornyai némileg hasonlítanak a pécsi bazilikára. Az épületet kettő torony, a belső teret pedig pompás faragványok díszítik. A dóm oldalába falazva találjuk meg a már említett, kivégzett magyar-horvát nemesek sírköveit.
A város másik látványossága a 12. században épült, ám az évszázadok folyamán többször is átalakított Babenberg-kastély, Ausztria első uralkodócsaládjának egykori székhelye. A kastély 1752 óta hadi iskolaként működik (napjainkban az alapítója után, Mária Terézia Katonai Akadémia néven fut), de nyilvánosság által ritkán látott belső terei mellett gót stílusú kápolnája is figyelemre méltó. Udvarán és kertjében szebbnél szebb, uralkodókat ábrázoló szobrokkal találkozhatunk. Érdekessége még, hogy a kastély belső kápolnájában nyerte el végső nyughelyét I. Miksa német-római császár, aki első ízben virágoztatta fel igazán a Habsburg-házat. Az ő házasságpolitikájának is köszönhető, hogy unokája, V. Károly császár egy olyan birodalmat örökölt, ahol „sosem nyugodott le a nap”.
További látnivalók még az Aviaticum, amely egy repülőmúzeum, a Neuklosterkirche, ahová III. Frigyes feleségét, Portugáliai Eleonórát temették, de a város csinos épületekkel körülvett tágas főterén is akadnak még látványosságok. Ilyen például a Városháza, ahol egy régiségekből álló kiállítást nézhetünk meg. Ennek egyik, ha nem éppen a legbecsesebb darabja az ún. Corvin-serleg, amely III. Frigyes ajándéka volt Mátyás király számára. Az ezüstből és aranyból készített, majdnem egy méter magas osztrák ötvösremek valóban 15. századi eredetű, az azonban kissé valószínűtlenül hangzik, hogy az osztrák császár békeajándékként adta volna a magyar király számára. Mindenesetre Wiener Neustadt lakói szerint a kupát Mátyás király ajándékozta városuknak az osztrák császárral történt békekötés zálogaként.
Készítette: Soponyai-Méhes Judit Képek: Wikimedia
