Magazin
Élményekkel teli üdülés elérhető áron – ezt kínálja Kotor!
Az i.e. 168 óta létező, az Adriai-tenger egyik legszebb öblének csücskében elterülő Kotor, vagy régebbi nevét Cattaro Montenegró egyik leglátogatottabb városa. A tenger és a környező 1000-1700 méteres magasságot elérő ormok ölelésében megbúvó mediterrán városka nemcsak háborítatlan, de pénztárcabarát nyaralást ígér az ideérkező turistáknak, hanem…
Az i.e. 168 óta létező, az Adriai-tenger egyik legszebb öblének csücskében elterülő Kotor, vagy régebbi nevét Cattaro Montenegró egyik leglátogatottabb városa. A tenger és a környező 1000-1700 méteres magasságot elérő ormok ölelésében megbúvó mediterrán városka nemcsak háborítatlan, de pénztárcabarát nyaralást ígér az ideérkező turistáknak, hanem számos látnivalóval is kecsegtet.
Az „Európa legdélibb fjordjának” is nevezett, magasra törő mészkőszirtekkel szegélyezett csodás Kotori-öbölben, annak is a keleti részén fekszik Kotor városa. Hogy mégis hogyan juthatunk el Kotorba? Hajón, repülőn, busszal, de akár autóval is. Kotort a Vrmac-alagút köti össze az Adriai Autópályával, valamint a tengerpart és az ország belsőbb vidékeivel, de a tivati reptér is pusztán csupán 5 kilométerre található tőle. Nyaranta gyakoriak a charterjáratok, de rendszeres a légi összeköttetés Belgráddal és a svájci zürichi reptérrel is. Érkezhetünk a podgoricai repülőtérre is, de ez esetben fel kell készülnünk arra, hogy még további 65 kilométert transzferrel tegyünk meg.
Milyen különleges építményt tekinthetünk itt meg?
Kezdjük is mindjárt a legjelentősebb műemlékkel, a szerb eredetű Nemanjić-dinasztia által építtetett roppant méretű, 4,5 kilométer hosszú városfallal! A régi kikötőt övező, remekül karban tartott építmény mára már az UNESCO világörökség része. A 15-17. század folyamán, amikor a Velencei Köztársaság volt e terület ura, épült ki itt is a több dalmát országon átívelő grandiózus velencei véderővonal. Az erődszerű városfal is ennek a törekvésnek a terméke. Főként a kikötővárosok és a kereskedelem zavartalanságának biztosítása volt az erődrendszer kiépítésének célja, emellett azonban Velence hatalmát is demonstrálta a meghódított területeken.
A velencei uralom kisebb-nagyobb megszakításokkal egészen 1797-ig kitartott, ekkoriban egyszerűen csak Albania Veneta (Velencei Albánia) néven emlegették eme vidéket. Maga a város nem mellékesen gyönyörű helyen fekszik és az építészete is a tipikus dalmát városok kinézetére hajaz. A sikátorok és a gótikus díszítések, az olaszos hatás szinte minden egyes épületen érezhető. Ugyan 1979-ben a város elszenvedett egy hatalmas földrengést, mely során az épületek fele megrongálódott és a természeti katasztrófa emberéleteket is követelt, Kotor kiheverte ezt a csapást is.
LAPOZZ TOVÁBB A FOLYTATÁSÉRT !
A mediterrán hangulatú óváros macskaköves sikátorokkal, virágos balkonokkal, narancsfaillattal, rengeteg lépcsővel (tényleg!), temérdek kápolnával rendelkezik. Arra is készüljünk fel, hogy a városban járva rengeteg cirmost láthatunk majd. A régi épületek által övezett tereken élmény a séta. Ennek során mindenképp fedezzük fel az 1166-ban épült, román stílusú Szent Trífun-székesegyházat. A városi Tengerészeti Múzeumban érdekes dolgokat tudhatunk meg a tengerészek mindennapjairól és a hajók fejlődéséről. Ami még feltűnő lehet, hogy a nappal csendesnek (kivéve, ha nem köt ki éppen egy tengerjáró hajó) tűnő óváros éjjelente szinte hemzseg a különféle puboktól, kávéházaktól és night cluboktól.
A városra és az öbölre nyíló legjobb panorámát a Szent János-erődről (Sveti Ivan) élvezhetjük, melyhez egy némileg fárasztó hegyi kaptató megmászásával lehet feljutni. Nem fogjuk megbánni, hiszen a hegytetőről elénk táruló látvány kárpótol a túrázásért – viszont ne felejtsünk el elég folyadékot és fejfedőt is magunkkal vinni a hegymászásra! Ha viszont szeretjük felfedezni nyaralásunk helyszínének környező tájait és szívesen túrázunk, akár az 1754 méter magas Lovćenre is felkapaszkodhatunk. Ehhez azonban már jó erőnlét kell, és az sem baj, ha nem vagyunk tériszonyosak, hiszen az út nemcsak kanyargós, de elég meredek is. Ha a vízről szeretnénk szemügyre venni a tájat, válasszunk olyan hajótúrát, ahol behajózhatunk a Kotori-öbölbe. Feledhetetlen élmény lesz!
Kotorban nem jellemzőek a homokos strandok. A partok többsége sziklás-kavicsos, teli tengeri sünökkel és víz sem mindig jó minőségű. Éppen ezért érdemes átruccanni inkább Budva homokos, lassan mélyülő strandjaira, amik fél órányi autóútra húzódnak Kotortól. Az óváros utcáin dübörgő, pezsgő éjszakai élet fiatalok százait csábítja nyaranta a városba, ám ennek ellenére sem kelt nyugtalanságot vagy zsúfoltságérzetet Kotor (a tengerjáró hajók utasai hirtelen sokan vannak, viszont általában csak 1-2 órát tartózkodnak a városban).
Ha szeretjük a sok programot és a nyüzsgést, igyekezzünk a Nyári Karnevál idejére szervezni nyaralásunkat. Ebben az időszakban ugyanis megeshet, hogy akár 30 ezer ember is szórakozhat egyszerre a városka szűk utcáin! Ha Kotor nem lenne elég, ugorjunk át a festői halászfaluba, Perastba, vagy fedezzük fel a közeli, tavirózsákkal borított Skadari-tavat, amely a Balkán legnagyobb állóvize.
Készítette: Méhes Judit Fotók: Pixabay
