Magazin
Rab-szigeti élmények
A néha egyszerűen csak a „Boldogság horvát szigetének” elnevezett dalmát sziget a Kvarner-öböl déli részén terül el. Homokos strandok, kellemes illatot árasztó fenyőerdők, szép kilátást nyújtó bércek és a középkor lépten-nyomon felbukkanó lenyomata teszik olyan élménytelivé az itt eltöltött nyaralást.
A néha egyszerűen csak a „Boldogság horvát szigetének” elnevezett dalmát sziget a Kvarner-öböl déli részén terül el. Homokos strandok, kellemes illatot árasztó fenyőerdők, szép kilátást nyújtó bércek és a középkor lépten-nyomon felbukkanó lenyomata teszik olyan élménytelivé az itt eltöltött nyaralást.
A Magyarországtól legfeljebb félnapi autóútra található Rab szigetén karsztjelenségre utaló kősziklák, a termékeny völgyek felett kialakított szőlő- és olajfaültetvények, valamint hangulatos mediterrán píneaerdők adják a táj alapvető hangulatát… a Tengermellék-Hegyvidék nevű közigazgatási körzethez tartozó, körülbelül 93 négyzetkilométernyi alapterületű és 22 kilométer hosszan elnyújtózó szigetet több mint kilencezer ember lakja. Hozzájuk jön még azon utazók népes létszáma, akik a nyaralószezonban keresik fel Rabot. E tény fényében talán nem olyan meglepő, hogy a lakosok többsége turizmussal foglalkozik. A sziget legmagasabb pontja a 408 méteres Kamenjak, ahonnan feledhetetlen panoráma tárul a hegyet megmászók szemei elé. Rab eredeti neve pedig „Arba” volt, a későbbiekben a szláv törzsek nevezték el „Rab”-nak. A szárazföld és a sziget között a Velejbti-csatorna vize hullámzik, ahol kizárólag hajókon és kompokon keresztül lehet átjutni Rabra (Utóbbi Stinica és Mišnjak, illetve Lopar és a Krk-szigeti Baska üdülőhely között szállítja az utasokat).
A földdarab már az ókorban is lakott volt, először az illírek, majd a rómaiak éltek e vidéken, majd a z utánuk következő környező népek, így a bizánciak, velenceiek és a horvátok hódították meg Rab szigetét, de Marinus, San Marino törpeállamának alapítója, Marinus is e szigeten látta meg a napvilágot. A szigetet a gyakori hatalomváltástól függetlenül elkerülték a nagyobb háborúk és viszályok, a lakók a legnagyobb csapásokat a 15-16. századi pestisjárványok idején szenvedték el. Napjainkban a legnépesebb települések a szigeten Rab, Lopar és Banjol.
No, de hagyjuk a száraz tényeket! Rab szigete valóban „rab-ul” ejt bárkit, aki e földre látogat. A sziget délnyugati csücskében, egy félszigeten fekvő, középkori jellegét mindmáig híven őrző főváros szintén a Rab nevet viseli (mint az egyébként az Adria egyéb szigeteire is jellemző). Mind a város, mind a sziget szimbóluma az a négy harangtorony, amelyek közül a legősibb még a 11. század folyamán épült meg. A tornyokból kettő még ma is látogatható állapotban van, ahonnan nagyszerű kilátás nyílik a tengerre. Rab hangulatos óvárosának sikátoros utcáin hosszú sétákat tehetünk, éttermeiben jókat falatozhatunk, és ha a városnézést jobban élveznénk a pancsolásnál, akkor fedezzük fel a hely mozgalmas történetéről tanúskodó múzeumokat, tárlatokat is. A fővárosban rengeteg templomot találhatunk, melyek közül a legjelentősebb talán a 13. században emelt Szűz Mária-templom. A Szent Jusztinának felszentelt templom ezzel szemben mára elveszítette elsődleges szakrális funkcióját és manapság egy vallási művekhez kapcsolódó kiállítást tekinthetünk meg falai között. A város védőszentjéről elnevezett Szent Kristóf-templom hasonlóan járt, ma lapidáriumot tekinthetünk meg benne. A középkori városfalak is túlélték az évszázadok viharait. A Komrcar park az egyik legszebb egész Horvátországban. A park szinte egészét belengi a kellemes babér- és a fenyőillat, míg a bokrok között kabócák dalolnak. Rab városban rendezik meg az európai hírnévnek örvendő középkori fesztivált, a Rapska fjerát is, ahol rendszeresek az íjászversenyek. Gyakori fegyvernem ezeken a számszeríj egy helyi változata, az arbalest.
A Rab város közelében fekvő Lopar híres pezsgő éjszakai életéről és álomszép strandjairól. A strandokat a legtöbb helyen pínealigetek szegélyezik, melyek hűs árnyékot biztosítanak a nyári hőség idején. Lopar szép, ugyanakkor nyaranta igencsak zsúfolt hely. Kampor eredetileg halászfalu volt, ezt a jellegét azonban az ezredforduló után fokozatosan elveszítette, bája ugyanakkor mégis megmaradt. Köszönhető ez a mediterrán területekre jellemző kőházaknak, Dundo zöldellő erdeinek, a kedves helyieknek és a festői öblökkel megtűzdelt vidéknek. Az említett erdőt egyébként a legtöbb látogatója kétségtelenül a legszebb mediterrán erdőnek tartja, ahol tölgyek, fenyők, kőrisek és egyéb fajta fák között kacskaringózhatunk a túrautakon. Egykor koncentrációs tábor működött a közelében, amelyet napjainkban emlékparkká alakítottak át. Banjol nagysága ellenére Lopar szöges ellentéte: itt minden csendes és nyugodt. Ennek ellenére sok turista ezt a települést tartja a sziget felfedezésének legideálisabb kiindulópontjaként. Gyönyörű parti sétányán végiggyalogolva kb. negyedóra alatt elérhetjük a fővárost. Ha a sziget helyei nem lennének elegek, ugorjunk át Goli Otokba is! Egykor itt tartották fogva a hadifoglyokat, Goli Otok pedig a 20. század folyamán is börtönszigetként működött. A kopár sziget ma lakatlan, de sokan ugranak át a Rab-szigeti nyaralók közül, hogy néhány órára körülnézzenek itt is.
Rab szigeten minden adott, hogy alaposan kiélvezzünk egy feledhetetlen dalmáciai nyaralást! Éjjel a helyiekkel élvezhetjük az utcákon, tereken történő szórakozást és az esti néphömpölygést, nappal pedig strandolhatunk, amelyhez szebbnél-szebb partszakaszok és a sziget nyugati oldalán zöldellő erdők szolgálják a hátteret. Ezek között akadnak felkapott városi strandok éppúgy, mint vadregényes öblökben megbúvó, érintetlen tengerpartok. Loparban található például Horvátország egyik legszebb és leghosszabb (mintegy 2 kilométer hosszú) finomhomokkal borított strandja, a Rajska Plaža, tehát a „Paradicsom-part” is. Ez a strand kék zászlós minősítéssel is rendelkezik és szolgáltatások széles körét nyújtja a bárokon és éttermeken át a napernyőkig és a vízisporteszköz-kölcsönzőkig. A másik híres rabi homokos strand a Sahara. Ha elkerülnénk a nyüzsgést, vegyük inkább az eldugottabb partok felé az irányt. Népszerű választás például a sziklákkal tarkított kavicsos-fenyőfás Suha Punta strandszakasz is. A félszigeten elterülő Suha Punta bármilyen szép, elsősorban jó úszóknak ajánlott, mert a víz itt hidegebb és gyorsan mélyül, viszont kialakítottak egy hangulatos bárt a strandon. Ha kis kedvenceinket is magunkkal vinnénk a nyaralásra, és kutyusunk a vizet is imádja, vegyük célba vele a Monty’s nevű kutyastrandot. A partok között egyaránt akadnak homokos és sekély vizű, de búvárkodásra alkalmas sziklásabb szakaszok is, a víz viszont mindenhol türkizesen csillogó és többnyire átlátszó. A sziget nagyon népszerű a kisgyermekes családok és a strandimádók körében, de több naturista stranddal is rendelkezik, így a nudista fürdőzés hívei is megtalálhatják itt a számításaikat.
Készítette: Méhes Judit Fotók: Pixabay
