Vácrátóti Arborétum – látogatás a Nemzeti Botanikus Kertben

Több mint 200 éve kertészek generációi dolgoztak azért, hogy létrejöhessen hazánk leggazdagabb tudományos növénygyűjteménye

Budapest északi határától alig több, mint 30 kilométerre található a csodaszép magyar település Vácrátót, ahol egész évben látogatható a természetvédelmi oltalom alatt lévő romantikus tájképi kert, mely 13000 növény fajtájával hazánk leggazdagabb tudományos élőnövény gyűjteménye. A községbe érve nem kell sokat keresgélni, hisz a főútvonal mellett parkoló autókról és kis büfé épületről könnyű észrevenni a kert bejáratát. A belépésért a felnőtteknek 1000, a nyugdíjasoknak 500 Forintot kell fizetni. A kert nyitvatartási ideje április 1. – és október 31. között 8:00-18:00, az év többi időszakában 8:00-16:00 óráig.

Mit lehet megnézni a Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben?

A bejárat mellett található Berkenyeházban a gyermekeknek mutatják be a természet értékeit és a növények világát. A kert területén keresztül szépen gondozott tanösvényeken haladva lehet felfedezni a nyitott virágágyakat és a vízfolyás melletti parkokat és a különleges növényeket. A patak és a tavak felett szép fahidakon át lehet sétálni, el lehet jutni a gótikus stílusú műromokhoz, egy vízimalomhoz és a mesterséges vízeséshez. A három nagy alapterületű és magasságú üvegházban pedig trópusi növényeket, kaktuszokat mutatnak be, valamint egy interaktív kiállítást az éghajlat változásáról. A botanikus kertben különféle családi és zenei rendezvényeket is tartanak. A fotósok számára pedig valóságos paradicsom az egész botanikus kert az év bármely hónapjában.

TIPP: Érdemes a Botanikus Kert meglátogatását összekötni a közeli Vác csodaszép barokk belvárosának felkeresésével.

Történelmi visszatekintés:

Először 1827-ben tesznek említést a Géczy család angolkertjéről, melynek kanyargós ösvényei és a Sződ-Rákos patak átfutó vízrendszere több hasonlóságot mutat a mostani alaprajzzal. Vigyázó Sándor 1871-ben megvásárolta a komplett birtokot, amivel jelentős fordulat állt be a kert történetében, mert az új birtokon lévő kastélyát eklektikus stílusban átépíttette. A nagy műveltségű, világlátott főnemes korának legjobb kerttervezőjét Jámbor Vilmost bízta meg a feladattal, hogy a 19. századi divatnak megfelelő romantikus kertet építsen tisztásokkal, tórendszerrel és historikus épületekkel, műromokkal. A jelentős földmunkával járó építkezésen kitermelt földből dombokat emeltek, a Vác melletti Naszály hegyről pedig nagy méretű sziklákat is szállítottak. Kialakítottak egy mesterséges vízesést és egy vízi malmot is építettek. A millennium idejében pedig hozzákezdtek a minél több növényfajt bemutató dendrológiai (gyűjteményes) kert telepítéséhez. Vigyázó Sándor 1921-es halála után a kert előbb a Magyar Tudományos Akadémiához, később egy pesti ügyvédhez került a birtok, aki a kastélyt lebontatta a fák egy részét kivágatta.

A II. világháborút követően szovjet csapatok vették használatba a területet. Jelenlétük során súlyos károkat szenvedett a kert és az épületeket is tönkre tették. 1952-ben az örökhagyó kívánságának megfelelően a Tudományos Akadémia Botanikai Kutató Intézetéhez került az intézmény és Újvárosi Miklós professzor vezetésével az eredeti terveknek megfelelően elkezdték a helyreállítást. Kilenc évbe telt, míg 1961 május elsején megnyitották a kertet a közönség előtt is. Az azóta eltelt 58 év során jött létre a világszínvonalú Nemzeti Botanikus kert, ahol az öt kontinens 13000 növényfaja mellett 35 hazai madár és 34 halfaj is otthonra talált. Családdal, csoportosan és barátokkal is érdemes felkeresni. A vácrátóti látogatásra érdemes legalább 3-4 órát betervezni, de akár egy egész napot is tartalmasan el lehet tölteni a gyönyörű természeti környezetben.