Magazin
Látogass el Szlovákia legszebb kastélyaiba és városaiba!
A ma Szlovákiához tartozó, egykor Magyarország részét képező Felvidék rendkívül gazdag gyönyörű történelmi műemlékekben és természeti látnivalókban. Hófödte magaslatok, ódon várak, titokzatos cseppkőbarlangok, sötét fenyvesek és középkori hangulatot árasztó takaros bányavárosok teszik mesebelivé a tájat.
A ma Szlovákiához tartozó, egykor Magyarország részét képező Felvidék rendkívül gazdag gyönyörű történelmi műemlékekben és természeti látnivalókban. Hófödte magaslatok, ódon várak, titokzatos cseppkőbarlangok, sötét fenyvesek és középkori hangulatot árasztó takaros bányavárosok teszik mesebelivé a tájat.
A Felvidéken járva megelevenednek előttünk Mikszáth Kálmán regényeinek helyszínei és alakjai. A csodaszép vadregényes tájakon és a középkori, gót és reneszánsz épületek által közrefogott macskaköves tereken járva úgy érezhetjük, hogy megállt körülöttünk az idő.
1., Árva vára
A több mint száz méter magas, roppant sziklaszirten magasodó Árva vára az azonos nevet viselő folyó felett határozottan uralja az egyébként is gyönyörű tájképet. A vár hátterében a Nyugati-Tátra és a Kis-Fátra vonulatai húzódnak, amelyek csak még inkább kiemelik a magaslaton elnyúló ódon román stílusú kastély, valamint a környező vidék zabolátlan szépségét. A kastély építői ugyanakkor elsősorban nem a környezet és az esztétikai értéke miatt emelték, hanem azért, mert innen remekül be lehetett látni a környező területeket.
2., Krasznahorka vára
A Rozsnyótól pár kilométerre található Krasznahorka közmondásosan büszke vára egy nevéhez méltó módon valóban látványos sziklamagaslaton foglal helyet. A 14. század első évtizedeiben épült óriási lovagvár az Andrássy család ősi fészke. A nagymúltú dinasztia első tagjai reneszánsz erőddé építették el a főleg védelmi feladatokat ellátó várat és bástyákkal és tornyokkal is ellátták. Végül pedig egy pompás és kényelmes palotaszárnyat is emeltek, amely azonban már inkább reprezentációs célokat szolgált, mutatva a vár birtokosainak hatalmas vagyonát és befolyását. Sajnos a vár néhány része 2012-ben lángok martalékává vált; a tető beomlott és Andrássy Gyula fegyvergyűjteménye is megsemmisült a tűzvészben, bár a termek többségében nem esett nagyobb kár és a falak is épségben maradtak. A tűzvészig múzeum működött a várban, ennek újranyitása a tervek szerint a jövő évben következik be.
3., Selmecbánya
A Felvidék talán legősibb és egyik leggazdagabb bányavárosa, amely mesés gazdagságát a környékbeli hegyek gyomrában rejtőző ezüst- és aranyteléreknek köszönhette. Ennek köszönhetően már a 13. században szabad királyi városi rangot viselt, 1770-ben pedig itt nyílt meg a világ első bányászati akadémiája. Hangulatos, a Mikszáth-regényekben gyakran emlegetett, a középkori városszerkezetet híven őrző utcácskáin ma is gyönyörű épületek sorakoznak, amelyek 1993 óta az UNESCO világörökség részét képezik. A város történetével az Óvárban berendezett kiállításon ismerkedhetünk meg, utána pedig, ha van kedvünk, végig járhatjuk a városka templomait, amelyek a 13-18. század között épültek, körül járhatjuk a várost övező víztározó tavakat (Ilyen pl. a Klinger-tó), de ami a városban járva szinte kötelező program, az az 1974-ben megnyílt Szabadtéri Bányamúzeum meglátogatása. A skanzen föld feletti és földalatti részén bemutatásra kerülnek az egykor használt bányagépek, bányamozdonyok, a kézi meghajtású, fából készített szellőzőberendezés, de még ásványkiállítás is kapott itt helyet, amelyek egy egyórás vezetés keretében járhatók végig. Ha pedig nem lenne elég a látnivalókból, álljunk ki a Maflasarokra, de a Városháza különösen működő órája is tartogat némi meglepetést az ide utazók számára.
4., Bártfa
Az Eperjestől mintegy félórányi autóútra, a lengyel-szlovák határ mellett festői környezetben fekvő bájos városka a Tapoly folyó partján terül el. A ciszterci szerzetesek által a 12. században alapított Bártfa fontos kereskedelmi út mentén jött létre, így lakói is elsősorban kereskedelemmel, illetve vászonkészítéssel foglalkoztak. A századok során egyre gyarapodó városka lakói idővel evangélikus hitre tértek. A város emblémájává vált régi városháza a 16. században épült reneszánsz stílusban. A meredek, díszekkel ékített tető és az érdekes kőcsipkék teszik különlegessé az épületet. Ma a Sárosi múzeum működik benne. A mostani Városháza ugyan egyemeletes, viszont ez is régi, még 15. századi alapokra épült. Szintén a gótika „terméke” a látképben a főteret uraló Szent-Egyed bazilika is. A városban egy barokk kolostor és falumúzeum is található. A városban egyes részeken még most is látszanak a városfal és a néhai bástyák maradványai, de 1777-ben gyógyvizet is találtak itt, amelyre fürdőházat emeltek. A településen még ma is rendszeresek a vásárok a legnagyobbat Szent István napja (aug.20.) körül tartják.
5., Bajmóc
A Nyitra jobb partján álló település legfőbb látnivalója a mesebeli, csipkés tornyok tucatjával ellátott 13. századi vár, amely valaha a Pálffy család birtokában állt. A szépséges környezetben, egy kisebb hegyen magasodó, szinte mesebeli hatást keltő a reneszánsz és a gótika jegyeit magán hordozó várat joggal lehetne akár a „felvidéki Neuschwanstein”-nek is nevezni. Érdekességét tovább fokozza, hogy az alatta lévő hegy gyomrában cseppkőbarlang és két földalatti tó is rejtőzik, melyek összeköttetésben állnak az épülettel. A kastély parkjában egy gyógyhatású forrás fakad, amelynek legrégibb hársfáját a legendák szerint még Csák Máté ültette el valamikor a 14. században és maga Mátyás király is igen gyakran törvénykezett a hársfa árnyat adó lombja alatt. Egyesek szerint a kastélynak nemcsak kriptája, de még saját kísértete is van, a titokzatos „fekete ruhás hölgy”. A kastélyban manapság múzeum működik, ahol a gazdagon díszített termekben korabeli bútorok és használati tárgyak segítségével ismerkedhetünk meg a vár egykori urainak örökségével és gazdagságával.
6., Sztrecsnó/ Sztrecsény
A meredek sziklaormon épült ódon kővár első lakói valószínűleg a Balassa nemzetség, később pedig Csák nemzetség voltak. A vár festői hegyen, a Vág kanyarulatában áll egy magas, erdővel borított sziklaorom szélén. A legrégibb része a 13. században felhúzott Öregtorony, ekörül bővítették ki a várat a következő nemzedékek tagjai. A várkápolnában Wesselényi Ferenc és felesége, Bosnyák Zsófia arcképei láthatóak. A 14. század során királyi birtokba került, bár katonai szempontból igazából sosem játszott jelentős szerepet. A 17. század végén I. Lipót császár parancsára felrobbantották, azóta bár romos állapotban van, de látogatható. Ha kompozni is szeretnénk itteni túránk során a Vág folyón, a vár aljából erre is nyílik lehetőség.
7., Lőcse
A Szepesség központjaként is emlegetett város már az ősidőktől fogva lakott, területén pedig már a 9. században is erődítmény állt, ám magát Lőcsét szepesi szászok hozták létre a 13. században a tatárjárás után. Nem sokkal később a hatalmas kereskedelmi hasznot húzó város mentesült a földesúri hatalom alól és szabad királyi városi rangot is kapott. Idővel messze földön híres vásártartó hellyé vált, de kézműves ipara is jelentős volt. Habár a várost többször is pusztította tűzvész, lakói mindig újjáépítették. A humanizmusáról és a korban modern felfogásáról híres lőcsei jezsuita gimnáziumot 1672-ben alapították meg, ahol rengeteg neves ember, köztük pl. Hell Miksa is tanult. A város legfőbb látnivalói közé tartozik a gót-román stílusú Szent Jakab-templom, amely valaha Magyarország egyik legszebb templomának számított. Szemet gyönyörködtető freskói, értékes faoltárai és a Lőcsei Pál mester alkotta gótikus főoltára egyikei a világ legszebb oltárainak. A Thurzó-kápolnában temették el a Thurzók család tagjait, de Thököly Imre és Zrínyi Ilona egyetlen közös gyermekét is. Figyelemre méltó még a 15. századi gótika jegyében készült Városháza, amely végleges formáját Schulek Frigyes terveinek köszönhetően nyerte el. Ma falai között működik a Szepesi Múzeum. A főtéren találhatunk szégyenketrecet, a Breuer-nyomdában készült el a híres Lőcsei kalendárium, míg a Mária-hegyi kápolna régóta ismert zarándokhely. Lőcse akkor vált igazán kedvelt úti céllá, amikor 1971-ben bemutatták a Zsurzs Éva által Mikszáth Kálmán azonos című regényéből készült Fekete város című filmsorozatot. A film tízezreket vonz azóta is ebbe a szép városba.
8., Trencsén
A Vág folyó partján létesült Trencsén vára, és a körülötte az idők során kialakult városka hamar a vidék központjává vált a középkorban. Az ősidők óta lakott területe, illetve a Vág mellett emelkedő, mintegy 260 méter magas dombon már 1069-ben is állt egy vár, melyet az évszázadok során jelentősen kibővítettek, s mely ezáltal a Felvidék egyik legnagyobb várává vált. A trencséni vár számos koronás főnek adott otthont, itt kötött békét egymással I. Károly Róbert magyar, János cseh és Kázmér lengyel király 1335-ben, de itt tartották Mária királynő és Luxemburgi Zsigmond kézfogóját is 1377-ben. A több részből összetevődő vár ma is büszkén magasodik a város fölé. Benne a néhai nemességgel kapcsolatos kiállítást tekinthetünk meg. A várfal szikláján felirat hirdeti a mai napig, hogy az egyik római helytartó hogyan futamította meg az ellenséget.A 16. századi trencséni kegytemplom és a szintén ebben az időszakban keletkezett várostorony is tartogat némi érdekességet a látogatók számára.
ONLINE SZÁLLÁSFOGLALÁS AKCIÓS ÁRAKKAL EGÉSZ SZLOVÁKIÁBAN:
Készítette: Méhes Judit Fotók: Pixabay
