Magazin
Nyaralás a romantikus Piranban
Az Isztriai-félsziget északnyugati csücskében megbúvó, Szlovéniához tartozó, képeslapra illő városka rengeteg meglepetést tartogat a középkori építészet szerelmesei számára. Az olaszosan mediterrán hangulatú, velencei stílusú lakóházakkal zsúfolt kikötőváros egyben közkedvelt üdülőhely kora májustól egészen késő augusztusig.
Az Isztriai-félsziget északnyugati csücskében megbúvó, Szlovéniához tartozó, képeslapra illő városka rengeteg meglepetést tartogat a középkori építészet szerelmesei számára. Az olaszosan mediterrán hangulatú, velencei stílusú lakóházakkal zsúfolt kikötőváros egyben közkedvelt üdülőhely kora májustól egészen késő augusztusig.
Az illír, római, később frank és német, még később pedig olasz, osztrák-magyar és szlovén fennhatóság alatt álló terület nevét az itteni vöröses árnyalatú partmenti sziklák után kapta (pürannosz= piran = piros). Fénykorát az Osztrák-Magyar Monarchia uralma alatt élte; a 19. század utolsó harmadában és a 20. század első évtizedében rengeteg fejlesztésen, építkezéseken esett át a zegzugos sikátorokkal tűzdelt város modern központtá. Ekkoriban épült ki a Trieszt-Piran-Porec vasútvonal is, amely 1935-ig maradt használatban. Ennek a nyomvonalán rendezik meg 1996 óta minden évben a Parenzana Marathon néven ismert mountain bike kerékpár versenyt. A csodás fekvésű Piran fő bevételi forrásait a turizmus és a halászat jelenti, a település környezetében éppen ezért nemcsak repülőteret, hanem egy nagyobb yachtkikötőt (marinát) is kialakítottak.
Ha nyaralásunk során nem annyira a fürdés, hanem inkább a kultúra, az építészet és a városlátogatás érdekel minket, Piranban otthon érezhetjük magunkat. A település Koper és Portoroz irányából is megközelíthető, de talán valamivel egyszerűbb a Portorozból vezető úton. A hosszan elnyúló földnyelven elterülő óvárost csak gyalogosan lehet megközelíteni, ezért a Piran centrumától délre a tengerparton lévő parkolókba tehetjük le kocsinkat. Innen, ha bírja a lábunk, mehetünk gyalog is, ha viszont nem szeretnénk pl. a nyári napközbeni rekkenő hőségben akár gyerekekkel bumlizni, válasszuk inkább a helyi tömegközlekedést.
Bátran nézzünk szét Piran hangulatos utcáin! A város szűk utcácskái és virágos terei jó kiindulópontjai lehetnek egy romantikus andalgásnak vagy a hely felfedezésének. Ha eltévednénk, kérjünk nyugodtan útbaigazítást a helyi lakosoktól, akik közül sokan nemcsak szlovénül és olaszul, de angolul is beszélnek. A belváros központja egyértelműen a híres zeneszerzőről, Giuseppe Tartiniról elnevezett tér, ahol nemcsak a szobrát állították fel, de itt található a komponista szülőháza is, mely ma emlékszobaként várja a látogatókat. A téren kapott még helyet a klasszicista stílusú hatalmas Városháza, de a 15. század elején velencei gótikus stílusban épült Benečanka nevű palota is, amelyet a város akkori elöljárója építtetett ifjú szeretőjének. Félig nyilvános viszonyukra és az ezzel kapcsolatos pletykákkal való nemtörődömségükre utalhat a homlokzaton szereplő mondat: „Lassa pur dir!” (Csak hadd beszéljenek!)
Piran másik legfőbb látványosságát talán az egyik impozáns kikötő közeli épületben, a Gabrieli-palotában kialakított Tengerészeti Múzeum szolgáltatja, ahol megismerkedhetünk a helyi hajózás történetével – mégpedig három emeleten keresztül. A recepciónál minden látogató kap egy papucsot. Az első szint különleges üveglapján keresztül a tengeri régészet leleteit, így a római idők amforáit is megcsodálhatjuk. A következő szinten a tengerészélettel és a hajómodellekkel ismerkedhetünk meg, de ki lettek itt állítva a helyi festők azon csodás művei is, amelyek a Pirant és a környező tengerpartot ábrázolják. A harmadik szinten a matrózok mindennapokban használt eszközeit és tárgyait vehetjük alaposan szemügyre. Ha az Adria-tenger felszín alatti élővilágára is kíváncsiak vagyunk, ne hagyjuk ki a múzeummal szemben lévő épületben létesített Akvarij Pirant sem. Itt a tengeri csillagokon, polipon, csikóhalakon és murénán, valamint medúzákon kívül még cápával is találkozhatunk.
A múzeumból kilépve a mólón tett séta már önmagában is felemelő élmény. Ha szeretnénk behatóbban tanulmányozni Piran építészetét, térjünk be a kisebb dombon emelkedő Szent György templomba. A város védőszentjéről elnevezett szentély és a hozzá tartozó 46 méter magas harangtorony alapjaiban határozza meg a városképet. Az adriai partvidék elmaradhatatlan építménye a város egy kimagasló pontján épített erőd vagy vár, illetve védőfal, ahonnan teljesen be lehetett látni a tengeri horizontot. Ezeknek főként egy ellenséges flotta közeledtével vagy esetleges kalóztámadás esetén volt hatalmas jelentősége. Ezek a régi időben fontos megfigyelőhelyeknek számító védelmi célokat szolgáló épületek mára közkedvelt turistalátványosságokká és elsőrangú kilátókká váltak. Az itteni várból is Pazar panoráma nyílik akár a város, akár a királykék tenger irányába, de Piran egyetlen sík területére is itt bukkanhatunk rá, amelyet a helyiek a lehető legoptimálisabban ki is használtak: focipályát hoztak létre rajta.
Mint feljebb utaltam rá, Piranban nem igazán találunk homokos strandokat. Az óvárosi részen a parti sétány szinte végig betonozott, habár a nyugati részén, a kikötő felé hatalmas sziklák állják a hullámok útját a parton. A víz tiszta és égszínkék, de a tengerbe csak a betonozott lépcsőn keresztül juthatunk be és strandcipő viselése is ajánlott. A holminkat a partmenti sziklákon és a padokon hagyhatjuk. ha viszont homokos tengerpartra vágyunk, érdemes felkeresni a szomszédos Portorozt, ahol nemcsak a strandokat, hanem a hely felfedezését se hagyjuk ki, így akár két legyet/várost is üthetünk/ meglátogathatunk egy csapásra!
Készítette: Méhes Judit Fotók: Pixabay
