Ajánló
„A Pece-parti Páris” – avagy az én szeretett szülővárosom
Kitaláljátok melyik híres magyar eredetű nagyvárosról fogok írni? (természetesen néhány kedvenc képemmel is a segítségetekre leszek, ha a macskakörmös címből még nem sikerült kitalálni).
Kitaláljátok melyik híres magyar eredetű nagyvárosról fogok írni? (természetesen néhány kedvenc képemmel is a segítségetekre leszek, ha a macskakörmös címből még nem sikerült kitalálni).
Tehát akkor in medias res, vagyis a dolgok közepébe vágva a századfordulón innen indult el a magyar irodalom reneszánsza. A szalonokban merész, új verseket szavaltak, a város szellemi élete friss volt és haladó. Ekkortájt született meg a „Körösparti Páris” elnevezés is róla. Szülővárosom megyei jogú város a Partiumban, Bihar vármegye központja és Erdély kapuja is egyben. S hogy miért is érdemes meglátogatni?
Főutcáján lépten-nyomon, szebbnél-szebb palotákkal – pl. Rimanóczy, Apolló, Moskovits, Stern, Ulmann, Sztarill, Deutsch,Füchsl, Polynár ház, stb. – találkozhatunk. Nekem a legkedvencem közülük a szecessziós stílusban épült Fekete-Sas Palota.
Ez egy hatalmas épületkomplexum a városom szívében, a Szt. László templom, a Városháza, a Görögkatolikus Püspöki Palota (már ami megmaradt belőle) és természetesen közvetlen a Körös-part mellett. Csak egy híd választja el a főutcától is.
A Fekete-Sas Palota helyén eredetileg a Sas-Fogadó állt és úgy hírlik, hogy 1798. augusztus 26-án itt tartották az első magyar hivatásos színielőadást. Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján 1907-1909 között épült meg a mostani épületegyüttes, mely társasházaknak, üzleteknek, vendéglátóegységeknek, bábszínháznak ad otthont. 3 bejárata is van, érdemes besétálni az egyiken, pl. ha javasolhatom szülővárosom egyik jelképes, gyönyörű óriás mozaikos, fekete sast is ábrázoló ólomüvegablaka (a helyi Neumann Károly üvegműhelyében készült) alatti részt, mert így betekintést nyerhettek a Fekete-Sas passzázsra is, amely szintén páratlan a maga nemében.
A már említett Görögkatolikus Püspöki Palota is a Szent László téren kapott helyett. Rimanóczy Kálmán építette eklektikus stílusban. Gyermekkoromban sokat jártam ide olvasni, mert jó ideig könyvtárként működött. Az épület nem csak kívülről, de belülről is nagyon szép volt, még emlékszem a hangulatosan recsegő vastag falépcsőkre és fakorlátokra, valamint a díszes óriáscsillárra a fejem fölött, miközben kaptattam felfele. Sajnos ez a gyönyörű épület 2018-ban a tűz martalékává vált.. így most nagy becsben tartom azokat a már szinte „porosodó” képeimet, amiket még a fénykorában készítettem az épületről.
Ha meghalljátok az EMKE nevet a városommal kapcsolatban, biztos beugrik róla Ady Endre neve, akinek ez volt a kedvenc kávéháza és aki hallhatatlan múzsájával Lédával is itt találkozott. A ma már Astoria szállodaként és étteremként működő palotát Sztarill Ferenc építette neogótikus és szecessziós stílusban. Azt kell még tudni róla, hogy 1908-ban itt alakult meg a „Holnap” Irodalmi Társaság.
2012-ben ennek emlékére az Ady Endre Líceum előtt állították fel Deák Árpád munkáját, ami a „Holnaposok” szoborcsoportját ábrázolja, úgy mint: Ady Endre, Juhász Gyula, Emőd Tamás és Dutka Ákos. Ez egy olyan alkotás, ami közé be is lehet ülni, mert egy ötödik szék is helyet kapott köztük. Közvetlen mellettük láthatjátok a gyönyörű (eklektikus-neoreneszánsz-és klasszicista stílusú) Szigligeti Ede Színházat. Fiatalkoromban én is gyakran megfordultam itt és máig szívesen emlékezek vissza a színházba járós időszakomra.
Szösszenetek szülővárosom Európában is egyedülálló, ötszög alakú váráról:
– A XII-XV. században a várbeli püspöki katedrálisba temették I. László királyt, Beatrix és Mária királynékat, valamint Luxemburgi Zsigmond német-római császárt.
– A XV. században, az „Aranykorszaknak” nevezett időszakban a vár Közép-Kelet Európa egyik legjelentősebb humanista és reneszánsz központjává vált. A bécsi egyetem híres fizikusa, Georg Peuerbach egy csillagvizsgálót is létrehozott itt.
– 1514-ben Dózsa György felkelő seregének nem sikerült elfoglalnia a várat, Tomori Pál közbelépésének köszönhetően.
– 1569-1598 és 1618-1648 olasz hadmérnökök tervezése alapján felépítették az egyedülálló ötszög alaprajzú, újolaszbástyás, sáncokkal övezett későreneszánsz épületegyüttest.
A Petőfi park, a Kanonok sor és a székesegyház mellett található 365 ablakos Püspöki Palota az én gyermekkoromban még a Körösvidéki Múzeumnak adott helyet. Mára már csak kívülről lehet megtekinteni a hatalmas épületet, melynek parkja főleg ősszel, meseszép.
Városomon a Sebes-Körös folyik keresztül, melynek partján a vízbe lógó fák lombjai vadromantikus hangulatot kölcsönöznek a tájnak. A sétány pár éve fel is lett újítva, már egészen a Garasos hídig el lehet sétálni rajta.
A gyermekekre is gondolva, 2007. június elsején nyitotta meg kapuit az óriás Gyermekváros (Oraselul Copiilor), közvetlenül a Gyermekkórház mellett, a Rogériusz negyedben. Az épületben étterem, rendezvényterem és egyéb játszóhely is található. A kinti részen a rengeteg játékelem, a várat szimbolizáló mászókák-csúszdák mellett még skateboard és görkorcsolya, sőt kosárlapdapálya is van, amelyet télen, a korcsolyázók vehetnek birtokba. Itt tényleg minden korosztály megtalálja a neki való szórakozási lehetőséget. Csak ajánlani tudom!
Közlekedés: villamosok, buszok, taxik, vonathálózat és még reptér is működik a város szélén. Végül, de nem utolsó sorban szülővárosomhoz közel található, egy – autóval-vonattal-vagy villamos+autóbusszal is megközelíthető – nagyon népszerű kirándulóhely, a Félix-fürdő, ahol nem csak hatalmas szállodákat, de strandolási és kirándulási lehetőségek is kecsegtetnek,
ráadásul ide lett betelepítve egy hatalmas lótusz medence is, telis-tele csodaszép, nagyvirágú lótuszokkal és tavirózsákkal.
Nos, szabad a gazda?
AZ ÉN SZERETETT SZÜLŐVÁROSOM az „a város, kinek nem látni mását”,
NAGYVÁRAD
Szerző & fotók: Kernné Riebel Brigitta
