Ajánló
Madagaszkár a csodák világa
Madagaszkár a világ negyedik legnagyobb szigete az Indiai-óceánban található. Afrika délkeleti partjaitól a Mozambik-csatorna választja el. A szigetország majdnem 165 millió éve szakadt el az afrikai kontinenstől, így egy teljesen egyedi, különleges és látványos állat-, és növényvilág fejlődött ki a szigeten. A madagaszkári állat-, és…
Madagaszkár a világ negyedik legnagyobb szigete az Indiai-óceánban található. Afrika délkeleti partjaitól a Mozambik-csatorna választja el. A szigetország majdnem 165 millió éve szakadt el az afrikai kontinenstől, így egy teljesen egyedi, különleges és látványos állat-, és növényvilág fejlődött ki a szigeten. A madagaszkári állat-, és növényfajok 80%-át a világon egyedül itt találjuk meg, többek között összesen 70 lemúrfajtát, a világ legkisebb és legnagyobb kaméleonját, összesen 930 orchidea fajt, és még sorolhatnánk.
A természet, a tájak és az éghajlat nagyon változatos: az esőkben is bővelkedő keleten buja, zöld trópusi őserdőkkel borított hegyeket találunk,a sziget közepén mérsékeltebb a hőmérséklet és a tájat teraszos rizsföldekkel díszített fennsíkok alkotják, a meleg nyugaton pedig, ahol ritka az eső, sziklás és füves síkságok, a szárazabb és meleg éghajlathoz szokott növényzet (például majomkenyérfák) uralják a vidéket. Körös-körül pedig mindenhol képeslapba illő, fehér homokos, csodálatos partszakaszok szegélyezik a szigetet.
A madagaszkári lakosság gyökereit Délkelet-Ázsiában és Afrikában leljük fel. E két kultúrából jött létre egy teljesen egyedülálló, hagyományait élénken őrző társadalom, amelyben a halottakat a mindennapokban jelenlevőnek tekintik és tanácsot kérnek tőlük, ahol az évszázadok alatt kialakult „fady”-k, azaz tabuk meghatározzák az emberek életét (például csütörtökönként tilos boszorkányokról beszélni, terhes nők nem rakhatnak gyömbért a zsebükbe, stb.) és ahol számos mese, mágia és legenda szövi át az emberek mindennapjait.
Madagaszkár fő vonzereje az érintetlentermészet és a romlatlan társadalom. A természet itt teljes sokszínűségében, kreativitásában, szelídségében és szépségében mutatkozik be. A lakosság vendégszeretete elvarázsol, a tömegturizmus és a gazdasági fejlettség hiánya miatt, vagy inkább ennek köszönhetően mindenhol olyan emberi értékekre lelünk, melyek sajnos egyre ritkábbak a modern társadalomban: őszinteség, nyitottság, mosoly, vidámság, nyugodt életritmus és bizalom. A madagaszkáriak jelszava a „mora-mora”, azaz lassan-lassan: soha senki nem siet, és mégis minden mindig megoldódik…
Éghajlat
Madagaszkár éghajlata szubtrópusi, két évszak jellemzi: a forró, esős évszak november és április közé esik, míg május és október között enyhül a meleg és szárazabb az idő. Az átlaghőmérsékletek és a csapadék mennyisége azonban nagyon változó az ország különböző régióiban. Vannak egész évben látogatható területek, mint a dél-nyugati országrész, de a keleti partvidéket például csak április és november között érdemes felkeresni, hogy elkerüljük az esős évszakot, mely ciklonokat is hozhat magával.
A két évszakot figyelembe véve a hőmérséklet átlag minimum és maximumai a következőképpen alakulnak: a tengerparton 20-35 Celsius fok nappal és 10-20 Celsius fok éjszaka, míg a sziget belsejében nappal 15 – 30 Celsius fok, de éjszaka a levegő lehűlhet akár 10 Celsius fok alá.
UNESCO világörökségi helyszínek
A Bemaraha-i Tsingy Természetvédelmi Terület: Madagaszkáron kívül csak három helyen található még a világon ez a furcsa, különleges természeti képződmény, amelyet a malagaszi emberek „tsingy”-nek neveznek. A „tsingy” szó magyar jelentése: “ahol nem sétálhatsz mezítláb”. A homokkőből, márgából és mészkőből álló mesebeli képződményt karszt tájak, felvidéki mészkő alakzatok, lenyűgöző „tsingy” csúcsok és tűhegyes mészkő „erdők” jellemzik. Csipkézett és kilyuggatott belseje láttán az ideutazók könnyen a Holdon érezhetik magukat. Számos lemúrfajnak ad otthont a terület, valamint impozáns kanyonok, érdekes madárfajok és barlangok is lenyűgözik az itt a túrázókat.
Az Ambohimanga-i Királydomb (más néven a « Kék Domb ») : a madagaszkári emberek az ország legszentebb helyének tartják, immár 500 éve, ezt a történelmi falut, mely egykor Madagaszkár királyának nyújtott otthont. A falvat körülvevő falat 1847-ben építették. A Mahandrihono-házAndrianampoinimerina király egykori otthona volt, melynek falai rózsafából készültek. A sziget fenséges királyának dobjai, fegyverei és talizmánjai is megtekinthetőek itt.
Az Atsinanana-i Esőerdők: az Atsinanana-i esőerdők területe hat nemzeti parkot foglal magába Madagaszkár keleti partvidékén. Ezek az erdők világszinten kiemelkedő biodiverzitással rendelkeznek, valamint rendkívüli mértékben találunk itt endemikus, azaz a világon csak itt megtalálható állat-és növényfajokat: az itt fellelhető fajok 80-90 %-a endemikus! Döntő szerepet játszanak Madagaszkár egyedülálló biodiverzitásának túléléséhez azzal, hogy az ehhez szükséges ökológiai folyamatokat biztosítják és fenntartják. Az erdőkben található számos faj (főleg a lemúrok és egyéb emlősök) ritka és veszélyeztetett: például az éjszakai lemúrfaj, az aye-aye (amely mellesleg a kétes értékű, a világ egyik legcsúnyább állata büszke címet is viseli), a fossa (Madagaszkár legnagyobb ragadozó állata, egy kisebb macska méretű vadmacska-faj), a szürke bambuszmaki, stb.
Az UNESCO szellemi kulturális világörökségi listáján szerepel a Zafimaniry törzs fafaragó művészete. A Zafimaniry közösség az utolsó őrzője egy ősi fafaragó művészetnek, amely régen az egész szigeten elterjedt volt. Ma körülbelül 25.000 zafimaniry él mintegy 100 faluban, tanyán a környék hegyeiben.
Az erdőművelésben és fafaragásban generációk alatt szerzett szakértelmük a mindennapi élet összes területén meglátszik és uralkodik, hiszen a legtöbb használati tárgyuk, a házaik mind fából készülnek. Szinte minden fafelület (falak, ablakok, tálak, ülőkék, szekrények, szerszámok) gazdagon díszített és alaposan megmunkált. A zafimaniry-k 20 endemikus fafajtával dolgoznak – mindegyiket más és más célra használnak a fa tulajdonságai szerint: építkezéshez, dekorációhoz, stb. Hihetetlen, de a házakat és a sírokat a mai napig szög, zsanér, agy egyéb fém alkatrész nélkül, csak fából, faszögek és facsapok segítségével építik. A zafimaniryk oszlopokra épített faházai a dél-kelet madagaszkári hegyvidéki tájkép jellegzetességei. Bár a formák, motívumok hasonlók, a dekoráció minden esetben a faragó mester személyiségétől függ, így nincs két ugyanolyan tárgy.
Hét további helyszín az UNESCO Világörökségi Várományos Helyszínek listáján található: a Betafo-i rizsföldek tájképe, a Királyi Nyaraló a Tsinjoarivo-i Hegycsúcson, a dél-nyugat madagaszkári Mahafaly törzs régiója, az Isandra-i sziklák és barlangok, az Antongona-i régészeti leletek, aDél-Anjanaharibe Természeti Rezervátum és az Andrefana-i száraz erdők.
Madagaszkári legek
- A világ legtöbb lemúrfaja (70)
- A világ legkisebb és legnagyobb kaméleonja (2mm és 70 cm)
- A világ legtöbb orchideafaja (több, mit 900)
- A világ legnagyobb vaníliatermelője
- A világ legtöbb majomkenyérfa faja
- A világ valaha élt legnagyobb madara (a mára kihalt elefántmadár tojásainak maradványait még ma is mindenhol fellelhetjük)
- A világ egyik legfontosabb bálnamegfigyelő helye (hosszúszárnyú bálnák, Sainte-Marie szigeténél)
- A világ egyik legszebb szigete (az ország észak-nyugati partjainál fekvő Nosy Be szigete, a Tripadvisor utazási portál alapján)
- És a világ egyik legcsúnyább állatának kikiáltott véznaujjú maki…
Szerző: Somogyi Orsolya Fotók: Bajna Gábor
