Vér, skandináv krimik és asszonyverés – Furcsa húsvéti szokások a nagyvilágból

Ahány ország, annyi szokás. Tojásfestés és locsolkodás – a mi hagyományaink talán éppoly furcsának tűnhetnek más nemzetek szemében, mint a miénkben az övék. A különös húsvéti szokások tekintetében vannak szelídebb, de számunkra talán mégis némileg szokatlan elemek, egyesek azonban kissé túllőhetnek a célon, vagy akár meg is botránkoztatnak minket, már ami a Húsvét ünneplését illeti.

Németország és Ausztria – Keresd a nyuszit!
A Húsvét német megnevezése Ostern, amely Ostara tavaszistennő nevéből származik. A bőséget jelképező tojás és a szaporaságot szimbolizáló nyúl voltak kísérő állatai. Így nem csoda, hogy idővel más országokban is meggyökeresedtek ezek az állatok az ünnep szimbólumaiként. Húsvét vasárnap a szülők kimennek a kertbe és a bokrok alá rejtik el a Nyuszi ajándékait. Csak a szülők ne felejtsék el, hogy hová dugták pontosan őket! A gyerekeknek mindig jó móka megkeresni a csokinyuszikat és az egyéb édességeket a kertben. Kelet-Németországban lovasok járják végig a városokat, hirdetve Krisztus feltámadását, míg Frankföldön kedvelt szokás a szökőkutak szalagokkal való feldíszítése.

Csehország és Szlovákia – Az asszonyverés és a zöld sör esete
Közeli szomszédaink már kissé szokatlanabb módját választották a Húsvét megünneplésének. Mivel a Húsvét eredetileg a pogányságból átvett ünnepkör, így számos eleme kötődik a természet és evvel együtt a termékenység megújulásának ünnepléséhez. Ezt a fajta népszokást őrzi a locsolkodás is. Csehországban és Szlovákia egyes területein azonban a legények nem érik be ennyivel. Pajzán versikéket mondogatva fűzfaágakból készített ostorral, azaz ún. pomlázkával csapkodják a fiatal lányokat, hogy azok szépek, frissek és termékenyek legyenek. A merészebbek még a leányok lábai közét is megcsapkodják. Akár tetszik, akár nem az akció, a fiatal lányoknak festett tojással illik viszonozni a „szívességet”. Újkeletű hagyomány még az ún. zöld sör ivása. Az eukaliptusz hozzáadásával készült italt Zöldcsütörtökön fogyasztják a csehek.

Svédország – A Húsvétba oltott Halloween ünnepe
Svédországban az egész Nagyhét jelentőséggel bír. A hét egyes napjait különböző házimunkák elvégzésére fordítják, kivéve a Nagypénteket, amelyen semmit sem szabad csinálni, sem dolgozni, sem szórakozni, de még a gyerekeknek is tilos a játék. Nem is csoda, hogy szombaton már mindenki ki akarja ereszteni a gőzt. Húsvétvasárnap nyírfavesszőket díszítenek fel papírvirágokkal és csíkokkal, utóbbira szerencsehozó rigmusok is kerülnek. Húsvéthétfőn aztán a tetőfokára hág a hangulat. Sokan boszorkányjelmezbe öltözve ünnepelnek az utcákon, míg mások óriási örömtüzeket gyújtanak, és a levegőbe lövöldöznek, hogy elijesszék velük az ártó szellemeket.

Norvégia – Húsvét, mint a skandináv krimik időszaka
Az egyik legfurcsább húsvéti szokás a norvégoknál dívik. A mintegy ötnapos munkaszüneti időszak kiváló lehetőséget kínál a kikapcsolódásra. Ezt néhányan külföldi utazással, mások a hegyekben való kirándulással töltik, de a nagy többség otthon marad és izgatottan várja a legújabb skandináv krimi könyvek megjelenését, sőt, ilyenkor a tévében is csak olyan filmeket vetítenek, ahol legalább egy véres gyilkosság történik. Ilyenkor az egész család közösen nézi a filmet és próbálják kitalálni, hogy ki lehet a gyilkos. Filmnézés alatt gyakran majszolnak narancsot vagy „Kvikk Lunsj” csokit, esetleg marcipántojást. Akik a könyveket választják, azok pedig általában vidéki nyaralóikban elbújva izgulják végig a cselekményt. Többek szerint azért, mert így jobban át tudják élni a történetet. S hogy mi ennek a szokásnak a háttere? Régen, még a viking időkben a norvégok tavasz kezdetén véráldozatot mutattak be az isteneknek. A mostani „húsvéti krimi hétvége” ezen véres szokások megszelídített változata. Hiába, a békés norvégokban még mindig ott rejtőzik a bősz viking virtus!

Spanyolország – Látványos körmenetek és átszellemült hívek

A spanyolok számára a Szent Hét (Semana Santa) talán még a Karácsonynál is fontosabb ünnep. Hithű katolikus nemzet lévén szigorúan betartják a Húsvét előtti böjti időszakot. Virágvasárnap hatalmas körmeneteket rendeznek szerte az országban. A különös öltözetbe bújt csuklyás álarcos felvonulók egy hatalmas baldachin alatt egy bibliai jelenetet ábrázoló szoborcsoportot hordoznak körül a város vagy a falu utcáin. A lassú, többször megrázó látványt nyújtó menetet bűnbánó jajongás kíséri végig. Az egyik legismertebb virágvasárnapi felvonulás Sevillában és Tarragonában történik. A menethez gyakran csatlakoznak mezítlábas, önsanyargató, magukat ostorozó emberek is. Vergesben, egy Gironához közeli kisvárosban az emberek csontvázjelmezt öltenek magukra és haláltáncot járnak. Nagyszombat szerencsére már a fiestáé, ekkor a család hatalmas lakomával ünnepli meg Krisztus feltámadását. Szokás az is, hogy a keresztszülők díszes, édességekkel teli tortával ajándékozzák meg a gyerekeket, úgyhogy itt nem a Nyuszi hozza az ajándékot. Ennek ellenére mégis a húsvéti szokások része – csak nem főszereplőként, hanem a sütőben vagy a nyárson lógatva.

Finnország – Vessétek tekinteteteket eme perjére!
Természetesen Finnországban is megvannak a Húsvét sajátos hagyományai. A nagyhét napjait a finnek is egy-egy tevékenység elvégzéséhez kötik, ám náluk péntek helyett a szombati nap számít dologtiltó nap. Úgy tartják ugyanis, hogy e napon a leggyengébb Isten ereje és mindenféle gonosz szellem hatalma a legnagyobb. Akárcsak a svédek, ilyenkor ők is máglyát gyújtanak és boszorkánynak öltöznek, hogy így kergessék el a pusztító erőket, de a gyerekek is boszorkajelmezekbe öltözve járják a házakat édességért. Húsvétvasárnap gyakoriak a templomi hangversenyek. Érdekes szokás még náluk perje hajtatás, tehát igazából azt nézik, hogy nő a fű.

Ausztrália és Pápua Új-Guinea – Bilby és a dohányos fák
Az ausztrálok hasonlóan ünneplik a Húsvétot, mint a többi angolszász ország lakói, egyetlen dolgot leszámítva. Náluk a nyúl igencsak kártékonynak számít, az ország lakói közül csak bűvészek és cirkuszosok tarthatják és ők is csak engedéllyel ezt a pihe-puha állatot. Helyettes „tojástojóként” az Ausztráliában őshonos Bilby, a cukiságfaktor szintet ugyanúgy megütő erszényes nyúl terjedt el, aki erszényében hordozza a csokitojásokat. Még a csokinyuszik is róla lettek mintázva, nem a hagyományos nyusziról. Pápua Új-Guineán bevett, ám számunkra talán elég fura húsvéti szokás, hogy a templom előtti fákra dohányt akasztanak.

Fülöp-szigetek – Vér és veríték a bűnbocsánat elnyeréséért
Talán itt alakult ki a Húsvét megünneplésének nem is olyan régi, de mégis legvéresebb szokása. A spanyol gyarmati múlt végett a lakosság 80 %-a római katolikus vallású, így a Húsvét itt is jeles időszaknak számít. Van azonban egy olyan népszokás a köreikben, amelyet a katolikus egyház is ellenez. Ez nem más, mint az 1960-as évek óta űzött keresztre feszítés. Tucatnyi ember vállalkozik rá minden évben – egyesek azért csinálják, hogy közelebb kerüljenek Istenhez, mások bűnbánatból, megint mások pedig családjuk szerencséjét kívánják kivívni. A Manilától északra eső területen, Nagypénteken történő keresztre feszítések tükrözik az egyház tanainak és a filippínó hagyományok keveredését. Az önjelölt szenvedők töviskoszorút viselnek a fejükön és útközben ostorozzák magukat, majd a körmenet végén felfeszítik őket az általuk hordozott keresztre – igen, rendes szögekkel a kezükben és a lábukban. A látványos, ám igencsak véres népszokást évente turisták ezrei is végigkísérik.

Készítette: Méhes Judit