Vannak azok az utazások, amelyeket hónapokig tervez az ember, mégis a véletlenen, vagy pontosabban az időjárás kegyességén múlik a sikerük. A bajor Alpok szívében, Berchtesgaden felett magasodó Kehlsteinhaus (közismertebb nevén a Sasfészek) pontosan egy ilyen bakancslistás helyszín.

  Egy egésznapos kirándulást terveztünk Bajorország déli részéra a Sasfészekhez és a Königseehez.  Aki járt már a Sasfészeknél, jól tudja, hogy oda nem elég megérkezni, mert csak jó időben érdemes felmenni a Kehlsteinhaushoz. Nekem pedig akkora szerencsém volt, amit a helyi hegyi vezetők is megirigyeltek volna.

Ködös bizonytalanságból a szikrázó napsütésbe

 Azon a nyári reggelen, amikor elindultam az Obersalzbergtől induló speciális hegyi busszal, még finoman szólva is rezgett a léc. A völgyet hajnalban sűrű, tejszerű köd ülte meg, a fenyvesek ágairól még nehéz vízcseppek is hullottak. Sokan el sem indultak, mondván, fent úgysem látni majd az orrunkig sem. Én mégis felszálltam a buszra, amely elképesztő mérnöki bravúrral megépített, sziklába vájt úton kapaszkodott egyre feljebb.

A csoda akkor történt, amikor a busz megállt a parkolóban, és beléptem a híres, 124 méter hosszú, nyirkos alagútba, amely a hegy gyomrába vezet. Mire a sárgarézzel borított, tükrös luxuslift alig 41 másodperc alatt felrepített az 1834 méteres magasságba, a világ teljesen megváltozott.

 Amikor kiléptem a liftből a Kehlsteinhaus teraszára, szó szerint elakadt a szavam. Átléptem a felhőhatárt. Alattam, mint egy végtelen, habos gyapjútenger, hullámzott a köd, amiből csak a legmagasabb alpesi csúcsok böktek ki, miközben fent a sötétkék égbolton szikrázóan, szinte vakítóan sütött a nap és lassan kitisztult a lenti táj.

Kontrasztok a csúcson: sötét múlt, lélegzetelállító jelen

A Kehlsteinhaus története nehéz és komor. A náci rezsim presztízsberuházásaként épült, állítólag Adolf Hitler  50. születésnapjára, egyfajta diplomáciai teaházként. A történelem ezen sötét fejezete ott kísért a vörös márvány kandalló (Mussolini ajándéka) és a vastag gránitfalak között, a kiállított korabeli fotókat nézve.

  Azonban a természet nagysága és a panoráma valahogy felülírja ezt a nyomasztó örökséget. Mivel a nap eloszlatta a maradék felhőfoszlányokat is, a látóhatár teljesen kitisztult:

• Király-tó (Königssee): Tisztán látszott a smaragdzölden csillogó vízfelület egy része a mélyben.
• Watzmann-masszívum: A fenséges, hófödte csúcsok szinte karnyújtásnyira tűntek.
• Salzburg: Északi irányban még az osztrák város körvonalait is fel lehetett fedezni a távolban.

Sétáltunk egyet a ház mögötti sziklás gerincen, a csúcskereszt felé. A tiszta, ritka alpesi levegő minden szippantása felért egy újjászületéssel. A kabátomra nem is volt szükség; a nap olyan erővel melegítette a sziklákat, hogy pólóban is tökéletesen komfortos volt a nézelődés.

Egy kávé a felhők felett

  A látogatást a panorámateraszon zártam egy hamisítatlan bajor Apfelstrudel (almás rétes) és egy csésze kávé társaságában. Néztem a mélybe bukó csókákat és a távolban fehérlő gleccsereket, és csak arra tudtam gondolni: mekkora szerencse kellett ehhez. Egy nappal korábban vagy később talán csak a szürke semmit fotózhattam volna.

A Kehlsteinhaus megtanított arra, hogy a hegyekben az időzítés minden. Ha az égiek is úgy akarják, a világ egyik legszebb, drámai panorámája tárul eléd – nekem ezen a napon megadatott ez a csoda. A Sasfészket elhagyva előbb a Königseehez mentünk és hajóztunk egyet, majd zárásként sétáltunk egyet Berchtesgaden történelmi  óvárosában.

TRAVELBAY AJÁNLÓ

   TRAVEL BAY: BOMBA ÁRU AKCIÓS UTAZÁSOK OLCSÓTÓL A LUXUSIG !  

📩 Írj nekünk: sales@travelbay.hu

📞 Hívj: +36 30 184 3424

🌐 travelbay.hu